Ajánlati kötöttség a hiánypótlás függvényében

Kérdés: A hiánypótlás benyújtásával változik-e az ajánlati kötöttségünk időtartama?
Részlet a válaszából: […] ...nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...van ajánlatához, kivéve ha az ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy egyikajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.Az ajánlatok elbírálása során is két részre bontja anormaszöveg a bírálat folyamatát.Az ajánlatok elbírálására vonatkozó, Kbt. 81...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

"Eredményhirdetés" tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?
Részlet a válaszából: […] ...a74. § (6) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése;– az ajánlatok benyújtására és felbontására a 79. és 80. §;– az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5)bekezdése, továbbá a 91. és 92. §;– az ajánlatok elbírálására,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] ...az eredeti bírálati szempont szerinti legkedvezőbb érvényesajánlatot tette. A 86-88. § és a 92. § megfelelően alkalmazandó;– az ajánlatok elbírálásáról készítendő írásbeliösszegezésben [93. § (2) bekezdése], valamint az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Beszerzés mennyiségének "hozzávetőleges" meghatározhatósága egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő meghatározhatja-e a beszerzés mennyiségét az ajánlattételi felhívásban úgy, hogy a mennyiség mellett feltüntet ą20 százalékos értéket is, mert a piackutatások ellenére sem sikerült a beszerzendő áru pályázatban megajánlott árát felmérnie?
Részlet a válaszából: […] ...kötöttségre a 74. § (6) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése; azajánlatok benyújtására és felbontására a 79-80. §; az ajánlatok elbírálására a81-89. §, a 91-92. §; az ajánlatok elbírálásáról szóló tájékoztatásra a 97. §;a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítania kell a valódi versenyt. A keretszámnak legalább háromajánlattevőt kell magában foglalnia.Az eljárásban az azonos ajánlatok elbírálására a közbeszerzésitörvény 90. § (2) bekezdésének és a 199. § (3) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Eljárás kizárólag értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén

Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? Például nemzeti rezsimben, nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek. A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? A fentiek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...(eljárás kirívóan alacsony ellenszolgáltatás esetén,ajánlatok érvénytelensége és az eljárás eredménytelensége).Végül az ajánlatok elbírálásáról készítendő írásbeliösszegezésben – Kbt. 93. §-ának (2) bekezdése -, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.