2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...sújtja a piaci szereplőket;– az új szabályok szerint az ajánlatkérő szükség esetén több alkalommal is módosíthatja az ajánlattételi felhívás kiküldésének időpontját, ezzel megkönnyíti különösen a folyamatba épített ellenőrzéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Kkv-k a közbeszerzésben

Kérdés: Változik-e a kkv-kkel kapcsolatos szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...éslegalább három ajánlattevőt ajánlattételre felhívni. A (7) bekezdés a) pontjaszerinti esetben olyan gazdasági szereplőknek kell ajánlattételi felhívástküldeni, amelyek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek, vagyköltségvetési szervek, és amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...eljárást alkalmazhat, ha– az ajánlatkérő által lefolytatott eljárás a 92. § a)pontja alapján eredménytelen volt, feltéve hogy az ajánlattételi felhívásfeltételei időközben lényegesen nem változtak meg;– az ajánlatkérő által lefolytatott eljárás a 92. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Beruházáslebonyolító szerepe

Kérdés: Mely eljárásban kell alkalmazni a beruházáslebonyolítót, és milyen szabályok vonatkoznak rá? Azonos feladatokat lát-e el a közbeszerzési tanácsadóval?
Részlet a válaszából: […] ...teszi, a tervezőkiválasztására tervpályázati eljárás lebonyolítása;– a kivitelezésre vonatkozó ajánlati, részvételi, illetőlegajánlattételi felhívás elkészítése, a dokumentáció elkészíttetése;– a kivitelezésre vonatkozó dokumentációnak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...Az előző bekezdés nemalkalmazandó, amennyiben a törvény negyedik része alapján lefolytatottközbeszerzési eljárás közvetlen ajánlattételi felhívással indul.A Közbeszerzések Tanácsa az illetékes ellenőrző szerveknek,valamint a 308. § (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Építési koncesszió sajátosságai

Kérdés: Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...adatokat is,a negyvennapos határidőnél rövidebbet is meg lehet határozni. Ebben az esetbenaz ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb az ajánlattételi felhívásmegküldésének napjától számított huszonhat napnál) nem alkalmazható.A Kbt. ismertetett szabályain túl a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Alkalmasság igazolásának gyakorlati szempontjai

Kérdés: Ha az ajánlati felhívásban (dokumentációban) nem egyértelmű az alkalmasság igazolására szolgáló feltételek meghatározása, mi a teendő? Van-e olyan szabály, amely az ajánlatkérőket ebben a tekintetben kötelezi? Lehetséges-e, hogy a Kbt.-ben meghatározott körön kívül is kötelezhető legyen az ajánlattevő az alkalmassági feltételek igazolására?
Részlet a válaszából: […] ...a létszám/keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egybenérvényes jelentkezést benyújtó jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást.Ha az ajánlatkérő létszámot vagy keretszámot határoz meg, a kétszakaszoseljárás első szakaszában, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Jogszabályi hierarchia a közbeszerzésben

Kérdés: A jogszabályi hierarchiában a törvény magasabb rendű, mint a kormányrendelet. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás dokumentációjára miért nem a törvény (Kbt.) mérvadó?
Részlet a válaszából: […] ...köteles ennek eleget tenni, feltéve hogy ésszerű időben kérték, illetőleg annak ellenértékét megfizették.Végül lényeges, hogy az ajánlattételi felhívásnak – egyebek mellett – tartalmaznia kell a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.