Pótmunka értelmezése

Kérdés: Miért nem alkalmazhatjuk a bevált pótmunka értelmezést a közbeszerzésben, amikor arra külön szabály is rendelkezésre áll?
Részlet a válaszából: […] ...beruházás esetében is lehet az Épkiv. szerinti – a rendelet előírásainak megfelelő – kivitelezési dokumentáció, ahol a nyertes ajánlattevő feladata egyes kiegészítő tervezési feladatok ellátása.Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Ajánlattevő és erőforrás-szervezet közötti jogviszony ismertetése

Kérdés: A felhívás lehetőséget ad erőforrás-szervezet igénybevételére. Ezzel kapcsolatban csatolni kell az erőforrás-szervezet kötelezettségvállaló nyilatkozatát, amelynek egyebek mellett tartalmaznia kell az ajánlattevő és az erőforrás-szervezet jogviszonyának leírását. E mit jelent? És: milyen részletességűnek kell lennie a leírásnak?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony leírásának célja gyakorlati szempontból elsősorbanaz, hogy egyértelművé váljon, az ajánlattevő számára a teljesítés során isnyújt-e segítséget az erőforrás-szervezet. Ennek során az erőforrás-szervezettulajdonképpen alvállalkozói minőségben jelenik meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Bonyolító cég költségének forrásai

Kérdés: Az ajánlatkérő nem tudja megfizetni a közbeszerzési eljárásait lebonyolító céget. Olyan alternatív megoldásban gondolkodik, hogy például a pályázaton ajánlattevőként indulóktól vagy legalább a nyertestől a bonyolító valamiféle díjazást kapjon, mármint a dokumentáció ellenértékén kívül. A központosított közbeszerzés adta az ötletet, ahol az ajánlattevő fizeti a közbeszerzési díjat. Akár úgy is lehetne, hogy a nyertes egy fix összeget köteles megfizetni a pályázatot lebonyolító cégnek, de arról is szó lehet, hogy egy százalékos arány kerülne meghatározásra, amely szerint a végső ár 0,5 százalékát fizetné meg a nyertes a lebonyolítónak. Van-e erre törvényes lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...szerint nem jogszerű, tekintettelarra, hogy a verseny tisztaságát sérti, hogy olyan szolgáltatást fizettet megaz ajánlatkérő az ajánlattevővel, amelyet az ajánlattevő nem vett igénybe. Nemelsősorban közbeszerzési jogot érintő kérdés, de érdemes elgondolkodni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Közbeszerzési eljárásba bevont erőforrással kapcsolatos igazolási kötelezettség gyakorlati szempontjai

Kérdés: A Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésében lehetőség van külső erőforrások bevonására. A bevonandó erőforrástól azonban csak kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatot kér. Ez azt jelenti, hogy nem kell igazolni az erőforrás gazdasági, illetve műszaki megfelelőségét?
Részlet a válaszából: […] ...CXXIX. törvény 63. §-ában hivatkozottigazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról amagyarországi letelepedésű ajánlattevők és alvállalkozók vonatkozásában akövetkezőket tartalmazza.II.1.3. A kizáró okok igazolása a Kbt. 66....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Alvállalkozó és támogató szervezet megkülönböztetése "szakember-szolgáltatás" esetén

Kérdés: Mi a lényegi különbség a 10 százalék fölötti alvállalkozó és a támogató szervezet között például akkor, ha a szakembereket "szolgáltatja" a támogató szervezet?
Részlet a válaszából: […] ...erőforrás részéről, míg a10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó adatközlésikötelezettsége az ajánlattevő adatközlési kötelezettségével egyezik meg.Összességében tehát akár előnyösebb helyzetben is lehet ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Alkalmassági kérdések a gyakorlatban "más szervezet" bevonása esetén

Kérdés: Alkalmasság tekintetében a "más szervezet"-től nyilatkozaton túl igazolások becsatolására kötelezhető-e az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megválaszolásának kulcsa a Közbeszerzések Tanácsa1/2006. (K.É. 41.) számú ajánlása az ajánlattevők, illetőleg alvállalkozókszerződés teljesítésére való alkalmasságával összefüggésben, amely ajánlás akövetkezőképpen fogalmaz az alkalmasság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...299. § (1)bekezdésének b) pontja releváns számunkra, azaz az egyszerű közbeszerzésieljárásban az ajánlatkérő legalább három ajánlattevőnek köteles egyidejűlegírásbeli ajánlattételi felhívást küldeni, mert esetünkben az egyszerű eljárásravonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

"Más szervezet"-re előírható feltételek

Kérdés: A Kbt.-módosítás szerint az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet (szervezetek) erőforrásaira támaszkodik. Erre az ún. más szervezetre lehet-e előírnia az ajánlatkérőnek feltételeket, például az alkalmassági követelmények vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése tartalmazza, azaz mind a pénzügyi-gazdasági, mind aműszaki-szakmai alkalmasság körében van arra lehetőség, hogy az ajánlattevő másszervezet erőforrásaival feleljen meg az alkalmassági kritériumoknak. Arendelkezések értelmezésével összefüggésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Ajánlatok összeállításának határideje egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban nagyon kevés az idő az ajánlatok összeállítására. Várható-e ebben a körben változás a Kbt. módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...lefolytatásának új szabályai a közbeszerzésitörvény 300. §-ában találhatók. Ennek értelmében egyszerűsödött az ún. "háromajánlattevős" modell. Az említett jogszabályhely (1) bekezdése szerint ha nemnyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...– a keretmegállapodás fogalmát is.Eszerint keretmegállapodásnak minősül a meghatározott egy vagy több ajánlatkérőés egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynekcélja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.
1
2