Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...kizáró ok esetében, amennyiben azt az ajánlatkérő előírta.A Kbt. fenti rendelkezése alapján, ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Hirdetmény nélküli eljárás indítása a koronavírussal kapcsolatos rendkívüli helyzetre tekintettel

Kérdés: A koronavírusra tekintettel van-e lehetőség hirdetmény nélküli eljárást indítani?
Részlet a válaszából: […] ...képes szállítani, és a szerződés megszűnt, alkalmazhassa az ajánlatkérő. Ha azonban párhuzamosan hatályban van egy szerződés, ahol az ajánlattevő nem képes szállítani, késedelemben van, de ez nem jelenti azt, hogy ne szállítana, az ajánlatkérő hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Szerződésmódosítás az új Kbt. szerint

Kérdés: A Kbt. 141. §-ának (2), (4), (6) bekezdései határozzák meg, hogy a szerződés mikor módosítható újabb eljárás lefolytatása nélkül. A bekezdések és/vagy kapcsolata nem világos. Jól értelmezzük-e, hogy ha a módosítás megfelel a (2) bekezdésnek, akkor a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? Ez azért lenne furcsa, mert akkor 10 százalékon, illetve 15 százalékon belül bármikor módosítható a szerződés, még a gazdasági egyensúlyt sem kell vizsgálni. Vagy a határidő is bármikor, bármennyivel módosítható? A (4) bekezdést a (2) "mellett" mikor kell vizsgálni, hiszen a törvény azt írja, hogy a (2) bekezdés vizsgálata mellett a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? A (6) bekezdésnek megfelelő nem lényeges módosítás esetén kell-e vizsgálni a (2) és (4) bekezdést? Egy határidő-módosítás (nem volt elbírálási szempont, nem jelentős, tehát nem áll fenn, hogy más ajánlattevők is részt vettek volna) minek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön kívül más ajánlattevők részvételét, vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Határidőn túl érkezett előzetes vitarendezés iránti kérelem kezelése

Kérdés: A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?
Részlet a válaszából: […] ...előzetes vitarendezés kezdeményezésére jogosult– a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, ha álláspontja szerint egészében vagy részben jogsértő az írásbeli összegezés, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Ajánlatmódosítás fogalmának meghatározása

Kérdés: Az ajánlat módosítása keretébe beletartozik az is, ha az eredetileg megjelölt – 10 százalékot meghaladó – alvállalkozó helyett végül mással akarunk indulni? Ilyenkor hogyan kell technikailag lebonyolítani a módosítást?
Részlet a válaszából: […] ...amelyet a hiánypótlás keretében történő hiányokpótlása nem tesz lehetővé. Amennyiben már szerződésteljesítési szakaszban vanaz ajánlattevő, a 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívántalvállalkozó cseréjének feltétele az alábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Eljárás egy beszállító alkalmassága esetén 2009. április 1-je után

Kérdés: Én úgy látom, hogy az új törvényben már nem szerepel nevesítve az április 1-jéig hatályos Kbt. 296. § b) pont kivételi körként. Nem tudom, így milyen más lehetőség lenne, hogy elkerüljük a közbeszerzést, ha műszaki sajátosságok miatt csak egy cég képes szállítani a szükséges berendezést.
Részlet a válaszából: […] ...aszolgáltatásteljesítéshez, az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőlegszolgáltatásra irányuló – a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött – szerződés,illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredetiépítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...aszolgáltatásteljesítéshez, az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőlegszolgáltatásra irányuló – a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött – szerződés,illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredetiépítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...az a tény, hogy tárgyalásos eljárásban csupán egyajánlat érkezik, és ezzel az ajánlattevővel folytatja le a tárgyalásokat azajánlatkérő, még nem jelent sem visszaélést, sem jogsértést. Az viszont márkomoly problémát jelent, ha amiatt van egy ajánlattevő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Ajánlati kötöttség gyakorlati értelmezése

Kérdés: Hogyan értelmezendők a gyakorlatban az ajánlati kötöttség szabályai? Mettől meddig tart az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] ...hanem az eljárássorán történő tárgyalás is beletartozik), az ajánlattételi határidő beálltávaláll be. Ezért van lehetősége az ajánlattevőnek visszakérni ajánlatát azajánlattételi határidő előtt, és kicserélni az általa kijavított ajánlattal,hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Eljárás a szerződés beszállítói felmondása esetén

Kérdés: 2004. év elején az 1995. évi közbeszerzési törvény alapján nemzeti értékhatár feletti közbeszerzési eljárást írtunk ki élelmiszer-ipari termékekre. Miután részajánlat-tételi lehetőséget biztosítottunk, több beszállítóval kötöttünk szerződést három évre. Az eljárás során hirdettünk két legkedvezőbb ajánlatot. Másfél év után az egyik beszállító a szerződés felbontását kezdeményezte. Kérdésünk, hogy szerződést köthetünk-e a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szállítóval, avagy új eljárást kell lebonyolítanunk erre a részterületre? Az élelmiszer-ipari termékek beszerzése öszszességében meghaladja a közösségi értékhatárt, de ez a részterület kb. 1 millió forint értékű éves szinten. Elég-e egyszerű eljárást lefolytatnunk, vagy közösségi értékhatár feletti eljárást kell alkalmazni? Az eljárás lebonyolítási ideje alatt hogyan tudjuk a beszerzéseinket szabályosan megoldani?
Részlet a válaszából: […] ...akutatásfejlesztés költségeit fedezi;– a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagybővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítéseazzal a következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.
1
2