"Elmaradt tételek" kezelése

Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...(gondolunk itt a tartalékkeretre). A téma megítélése nagymértékben függ attól, milyen formában áll hozzá az ajánlatkérő és az ajánlattevő, hiszen módosítás esetében is konszenzusra van szükség.Közbeszerzési szempontból a be nem fejezett, félbemaradt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] ...kormányrendelet az alábbi, összeférhetetlenségre vonatkozó Kbt.-szabályra utal:Összeférhetetlen, és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy erőforrást nyújtó szervezetként – 10. § (2) bekezdés.Ha az (1), (4) vagy (7)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Pótmunka értelmezése

Kérdés: Miért nem alkalmazhatjuk a bevált pótmunka értelmezést a közbeszerzésben, amikor arra külön szabály is rendelkezésre áll?
Részlet a válaszából: […] ...beruházás esetében is lehet az Épkiv. szerinti – a rendelet előírásainak megfelelő – kivitelezési dokumentáció, ahol a nyertes ajánlattevő feladata egyes kiegészítő tervezési feladatok ellátása.Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Közbeszerzésiterv-készítési szempontok

Kérdés: Milyen szempontok figyelembevétele szükséges a jó és használható közbeszerzési terv elkészítéséhez? (Elsősorban gyakorlati oldalról tesszük fel a kérdést.)
Részlet a válaszából: […] ...az adott beszerzési tárgy vonatkozásában, azaz nemrosszhiszeműen történt a jogsértés. 4. A közbeszerzési tervbe az ajánlattevőnek betekintési jogavan, de azt nem szükséges megküldeni a Közbeszerzések Tanácsának, semmegjelentetni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Közbeszerzés kapcsolódó tervezésre

Kérdés: Építési beruházást tervezünk 150 000 E Ft értékben 2007-re, amely azonban csak pályázati támogatással valósulhat meg. A tervezési munkát az idén szeretnénk elvégeztetni kb. 4-5000 E Ft értékben. A tervezésre szükséges-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeinek előzetes tisztázása.Klasszikus ajánlatkérők tekintetében a Kbt. 22. § (1)bekezdésének a) pontjában meghatározott ajánlattevők esetében (minisztérium,Miniszterelnöki Hivatal, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésrefeljogosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Közbeszerzési terv közzététele

Kérdés: A közbeszerzési tervről kaphat-e a potenciális ajánlattevő információt, esetleg az nyilvános lesz-e, és amennyiben igen, hol teszik azt közzé?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési tervre vonatkozó előírásokat a Kbt. a közbeszerzések tervezése és előkészítése körében tárgyalja. Lényeges, hogy a közbeszerzési terv készítésének kötelezettségére vonatkozó rendelkezések 2005. január 1-jén lépnek hatályba.A Kbt. 5. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Közbeszerzési terv készítésének kötelezettsége

Kérdés: Mit értünk közbeszerzési terven? Mely ajánlattevők részére írja elő kötelezettségként a Kbt. a közbeszerzési terv készítését?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzésben a közbeszerzési tervnek kiemelkedő szerepe van. Abból ugyanis az ajánlattevők előre láthatják, hogy bizonyos ajánlattevők egy évi időtartamra milyen eljárásokat kívánnak indítani. A közbeszerzési tervből emellett az is látható, hogy milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.