Feltételt tartalmazó ajánlati biztosíték kezelése

Kérdés: Van-e lehetőség az okirati formában (levél) nyújtott ajánlati biztosíték (például: biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó – kötelezvény) esetén az okirat tartalmi hiányának javítására, pótlására? Konkrét esetben az ajánlatkérő a dokumentációban egységesen (mind a pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó levél, mind a biztosítási szerződés alapján kiállított, készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó kötelezvény esetében) előírta, hogy azoknak feltétel nélkülieknek kell lenniük. Az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot határidőre, az előírt mértéknek megfelelő összegben bocsátotta rendelkezésre, de a kezességvállalás jogi jellegének megfelelően, a készfizetőkezesség-vállalást tartalmazó kötelezvény tartalmazott feltételt (nevezetesen az ajánlattevő fizetésre történő előzetes felszólítását). Az ajánlatkérőnek érvénytelenné kell-e nyilvánítani az ajánlatot, vagy az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásra javíthatja, adhatja a biztosítékot más formában – például óvadékként, vagy benyújthat garanciavállalást? Akkor, amikor az ajánlatkérő okirati formában (levél) nyújtott ajánlati biztosíték esetén feltételnélküliséget ír elő, nem sérül az ajánlattevőnek a Kbt. 54. § (2) bekezdésében biztosított joga, választási lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...54. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek az ajánlati kötöttség beálltáig a felhívásban meghatározott mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Ajánlatkérő jogorvoslati lehetősége eljárási, dokumentációs hiba esetén

Kérdés: Megtámadhatja-e saját eljárását az ajánlatkérő, ha már nem tudja módosítani az összegezést, de hibázott? Van-e erre tapasztalat, gyakori megoldás, melyet az ajánlatkérők alkalmazhatnak?
Részlet a válaszából: […] ...hasonló, mint a kérdésben jelzett helyzet.A Kbt. fentiekben hivatkozott rendelkezése szerint az ajánlatkérő az írásbeli összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig, a részvételi szakaszról készült összegezés esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Szerződéses tartalom visszautasítása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő egy olyan szerződéses tartalomról akar tárgyalni, mely az anyavállalat számára nem elfogadható. A know-how rendelkezésre bocsátásáról van szó. Ebben az esetben megfelelően járunk-e el, ha már az első ajánlatban visszautasítjuk, és nem tekintjük tárgyalási alapnak az ajánlatkérő "ötletét"? Tárgyalásos eljárásnál megtehetjük-e ezt, hiszen nem áll be az ajánlati kötöttség az eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania.A (2) bekezdés szerint az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati vagy ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Gyártó bejelentése a közbeszerzésben

Kérdés: A gyártót be kell jelentenem közreműködőként az ajánlatomban?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania;– az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati vagy ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Dokumentáció és ajánlat átvétele

Kérdés: Van-e arra előírás, hogy az ajánlatkérő a dokumentáció és az ajánlatok átvételét naponta milyen időintervallumban köteles biztosítani? Elfogadható-e az a megoldás, ha erre munkanapokon csak 10-12 óra között biztosít lehetőséget?
Részlet a válaszából: […] ...eljárást megindító felhívásban lehetővé tette. Ebben a formában tehát a rendelkezésre állás szűk időintervalluma nem akadályozza az ajánlattevőket abban, hogy hozzájussanak a dokumentációhoz. Ténykérdés ugyanakkor, hogy a napi kétórás intervallum nem meríti ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Igazolás elfogadása kiegészítő tájékoztatáskérés hiányában

Kérdés: Pénzügyi alkalmasság tekintetében az ajánlattevőtől az ajánlatkérő nem negatív mérleg szerinti eredmény igazolását kérte. Az ajánlattevők között volt egyéni vállalkozó, aki igazolásként a vállalkozói személyijövedelemadó-bevallását nyújtotta be, amelyből megállapítható, hogy nem volt veszteséges a vállalkozás. Azonban az ajánlattevő a 310/2011. kormányrendelet 14. §-ának (3) bekezdése szerint nem kért kiegészítő tájékoztatást, arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő milyen formában fogadja el az igazolást. Kérdésként merül fel, hogy az alkalmasság igazolásaként benyújtott dokumentumok megfelelése esetén, azonban a kiegészítő tájékoztatás kérésének elmulasztása ellenére elfogadható-e, illetve hiánypótlás kérhető-e a mérleg szerinti eredmény benyújtására (egyéni vállalkozó kizárólag kapacitásnyújtóval tudná ezt megtenni), avagy érvénytelenek kell-e minősíteni az annak hiányában benyújtott ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő kiegészítő tájékoztatás kérése nélkül képes megfelelni az ajánlatkérő által jogszerűen támasztott követelményeknek, akkor egy opcionális eljárási cselekmény hiánya (tájékoztatás kérése) nem alapozhatja meg az érvénytelenséget. Alátámasztja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Dokumentáció kötelező tartalmi eleme

Kérdés: A dokumentáció kötelező tartalmi eleme maga az ajánlati felhívás?
Részlet a válaszából: […] ...továbbiakban együtt: szerződéstervezet).A (2) bekezdés értelmében a dokumentáció tartalmazza az ajánlat elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, valamint az ajánlat részeként benyújtandó igazolások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Ellentmondó ajánlattételi dokumentumok kezelése

Kérdés: Ha a dokumentáció, az ajánlattételi felhívás és a műszaki leírás egyes részei egymással ellentétes rendelkezéseket tartalmaznak, van-e hivatalos sorrend arra nézve, hogy elsődlegesen mely dokumentáció az irányadó ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...van ellentmondás, akkor az ajánlatkérő eldöntheti, hogy melyik rendelkezést tekinti irányadónak, illetve melyiket semmisnek, és erről az ajánlattevőket tájékoztatja.Amennyiben az ellentmondás az ajánlattételi felhívás, a közbeszerzési műszaki leírás egyes részei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Másolat készítése kiegészítő tájékoztatásról

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatásról készíthetünk másolatot az ajánlatkérőnél?
Részlet a válaszából: […] ...szereplő rendelkezés értelmében bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban részvételre jelentkező vagy ajánlattevő lehet – a megfelelő ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés érdekében -, az eljárást megindító felhívásban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Kiírás és dokumentáció ellentmondásának jelzése az ajánlatkérő számára

Kérdés: A kiírás és a dokumentáció helyenként ellentmond egymásnak. Jelezzük-e ezt a körülményt az ajánlatkérőnek, ha igen, milyen formában? Ebben az esetben melyik dokumentum az irányadó?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (6) bekezdése.Ha az ellentmondást az ajánlatkérő nem veszi észre, kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérdéssel az ajánlattevő jelezheti ezt. Ebben az esetben az ajánlatkérő egyértelművé teheti a helyzetet, melynek hiányában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.
1
2
3
13