Támogatási intenzitás számítása

Kérdés: A Kbt. 6. § (1) bekezdés g) pontja szerinti arány számításakor a beruházás nettó vagy bruttó értékét kell figyelembe venni? Konkrét esetben egy nem áfaalany támogatott egyesület esetén az építési beruházás nettó értékének 80 százaléka a támogatás, ezenfelül az áfát is az egyesület fizeti, melyet nem tud visszaigényelni, így végső soron a támogatás aránya a bruttó beruházásra 63 százalék. Ez esetben melyik arányt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A támogatási intenzitás számítása során figyelemmel kell lenni mind a becsült érték értelmezésére, mind a Kbt. hatálymeghatározására. Az alábbiak alapján a közbeszerzésben a támogatási intenzitás számítása során is a nettó értéket kell alapul venni, függetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a részvételi jelentkezésben meg kell jelölni– a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő (részvételre jelentkező) alvállalkozót kíván igénybe venni,– e részek tekintetében a közbeszerzés értékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Szerződés közzététele honlapon

Kérdés: A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése szerint a szerződés nyilvánosnak minősülő részét az ajánlatkérő – amennyiben rendelkezik honlappal – a szerződés megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni honlapján. Pontosan mit ért ezen a törvény? A szerződés teljes tartalmát fel kell tenni a honlapra? Ha nem a teljes tartalmat, akkor pontosan mit? (Például: a közbeszerzési eljárás azonosítója, nyertes ajánlattevő neve, címe; a nyert tételek egyösszegű nettó értéke stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés teljestartalmát jelenti, és kivételesen lehetnek olyan részek, amelyeket nem kellközzétenni, függően attól, hogy ajánlattevő jelölt-e meg ajánlatában a Kbt.értelmében üzleti titoknak minősülő – és ilyenként kezelhető – olyan részeket,amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
Részlet a válaszából: […] ...képet mutatott a hazai ajánlatkérők hiánypótlási gyakorlatáról. Az ajánlatkérők átlagosan 78,2 százalékban adtak lehetőségetaz ajánlattevőknek a hiányok pótlására, ami azt jelenti, hogy minden ötödikeljárás esetében kizárták azt. Véleményünk szerint ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...szabályozásban a második mondat nem szerepelt); – a Kbt. 67. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe akövetkező rendelkezés lép: az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tízszázalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.