Felhívás feladásának időpontja a referencia bemutatásának kontextusában

Kérdés: Ajánlattevőként a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti referencia elkészítésénél a felhívás feladásától visszafelé számított 3 évben teljesített referenciát kell feltüntetni. Mi számít pontosan a felhívás feladásának?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés elsősorban az alkalmassági követelmények igazolása során releváns, hiszen a hirdetmény feladásától visszafelé számított időszak alatt teljesített referenciát szükséges bemutatni az eljárás során az ajánlattevőnek.A közbeszerzési eljárásokban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

A Közbeszerzési Hatóság kapacitást biztosítóval kapcsolatos ellenőrzési jogköre

Kérdés: A kapacitás ellenőrzése során az ellenőrző hatóság vizsgálja, hogy a kapacitást biztosító valóban rendelkezik-e azzal a tudással, ami miatt bevonjuk referencia igazolására. Van-e erre joga a kapacitás ellenőrzése során az ellenőrző hatóságnak?
Részlet a válaszából: […] ...kapacitást biztosító szervezetek ellenőrzése a szerződés teljesítése során beleérthető a fenti hatáskör-meghatározásba, hiszen az alkalmasságba történő bevonás esetén majdnem minden esetben (kivéve pénzügyi alkalmasság) kötelező a teljesítésbe igazolható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Új végrehajtási rendeletek a közbeszerzésben

Kérdés: Az új Kbt. mellé teljesen új végrehajtási rendeletek jelennek meg, vagy a korábbiakat igazítják az új törvényhez? Az átmeneti időszakban, november 1-je után új szabályok hiányában hogyan kell eljárni, ha a hatályos rendeletek ellentétesek a törvénnyel?
Részlet a válaszából: […] ...központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről;– a Kormány 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelete a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról;– a Kormány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Tervezői összeférhetetlenség, szerzői jogok sérelme

Kérdés: Kivitelezési projektek pályázata során gyakran képezi a vállalkozó feladatát a projekt kiviteli terveinek elkészítése is, oly módon, hogy a pályázathoz a már meglévő engedélyezési terveket bocsátja rendelkezésre az ajánlatkérő. Amennyiben a műszaki szakmai alkalmassághoz feltétel, hogy a pályázó rendelkezzen megfelelő gyakorlattal bíró tervezővel, aki más szervezet kapacitásaira támaszkodva kerül bevonásra az alkalmassághoz, összeférhetetlennek minősül-e a pályázathoz rendelkezésre bocsátott engedélyezési terveket készítő tervező bevonása? Ha igen, és csak más tervező vonható be, mint alkalmasságot igazoló szervezet – és mivel a törvény értelmében a bevonás módjáról nyilatkozni kell, célszerűen egyúttal alvállalkozóként is megjelölésre kerül –, nem sérti ez az eredeti tervező szerzői jogait?
Részlet a válaszából: […] Ha a tervező bevonása sérti az összeférhetetlenségi szabályokat, az mindenképpen aggályos. Amennyiben tehát a tervező közvetlen módon bevonásra került az eljárás előkészítésébe, úgy nevesítése esetében az ajánlattevőt az ajánlatkérő kénytelen lesz kizárni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...néhány témakörhöz rövidmegjegyzést fűzve.Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza– a közbeszerzési eljárásban az alkalmasság és a kizáró okokigazolásának módját, az ennek körében kérhető dokumentumok körét, azalkalmasság és a kizáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...ha amiatt van egy ajánlattevő, mert az ajánlatkérőerre az egyre "írta ki a közbeszerzést", azaz olyan feltételeket támasztottakár az alkalmassági követelmények meghatározásakor, akár a közbeszerzésiműszaki leírás összeállításakor, amelyeket más nem volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...nem értékelhető az ajánlattevőszerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki,illetőleg szakmai alkalmassága;– a részszempontok között mindig meg kell adni azellenszolgáltatás mértékének részszempontját;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése

Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
Részlet a válaszából: […] ...bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok közöttjelentős különbség van a Kbt. fogalomhasználata és a fogalmakhoz rendelttartalmi elemek miatt, ezért nincs is arra szükség, hogy az ajánlatkérő ezeketkülön megmagyarázza a felhívásban, vagy ezekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának aszerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságaépítési beruházás esetében igazolható ... azoknak a szakembereknek(szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Jogszerűen meghatározható alkalmassági kritériumok

Kérdés: Egy kiírás az É-1 megkövetelt tervezői besorolás mellé okleveles építészmérnöki végzettséget határoz meg alkalmassági kritériumként. Ez jogszerű? Ismereteink szerint a tervezésre vonatkozó jogszabály az É-1 kategóriában nem tesz különbséget iskolai végzettség szerint. Így É-1 kategóriába sorolt vezető építésztervezők korlátozás nélkül végezhetnek tervezési munkát akkor is, ha műszaki főiskolát végzett építészmérnökök vagy építőmérnöki karon végzett okleveles építőmérnökök. A jogosultságot a jogszabály szerint nem elsősorban az iskolai végzettség, hanem a kategóriába sorolás határozza meg. A fenti aggályokra való tekintettel sántít a kiírás, és olyan benyomást kelt, mintha megsértené az általánosan meghatározott, a szakmagyakorlásra és a pályázati részvételre vonatkozó szabályokat egy kitüntetett szűk pályázói kör javára. Úgy gondoljuk, hogy a fentiekben leírt két kitétel nem sorolható abba a körbe, amelyben "az alkalmasság feltételeit és igazolását ... szigorúbban állapította meg az ajánlatkérő". Kíváncsian várjuk állásfoglalásukat.
Részlet a válaszából: […] ...hogy nem ismerjük atervezésre vonatkozó jogszabály rendelkezéseit, és nem tudjuk, mit jelent azÉ-1. A válaszadás során a Kbt.-nek az alkalmasság igazolására vonatkozórendelkezéseit vesszük figyelembe. A Kbt. 69. §-ának (3) bekezdése rendelkezik arról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.
1
2