14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Termékek csatolása ajánlathoz
Kérdés: Előírható-e, hogy a referenciaigazolásokban szereplő termékek egy-egy példányát az ajánlathoz kell csatolni, mert e nélkül az ajánlat érvénytelen? Mi a helyzet akkor, ha például 3 év múlva már nincs a termékből példány, vagy az olyan terjedelmű, hogy "csatolása" fizikailag képtelenség?
2. cikk / 14 Alkalmasság igazolása azonos tartalmú, de a felhívásban szereplőtől eltérő dokumentummal
Kérdés: Az ajánlatkérő az alkalmasság igazolásánál előírta az ajánlattevők részére – egyebek mellett – referenciaigazolások csatolását. Mi az adott alkalmassági feltételt nem azokkal, hanem egyéb okiratokkal – szerződésekkel – igazoltuk, amely az alkalmasságot ugyanúgy alátámasztotta, mintha referenciaigazolásokat nyújtottunk volna be. Az ajánlatkérő ennek ellenére érvénytelenné nyilvánította az ajánlatot. Jogszerű volt az eljárása?
3. cikk / 14 Alkalmassági feltételek és igazolásuk meghatározásának módja
Kérdés: Van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági, továbbá műszaki és szakmai alkalmasságának feltételeit, és e feltételek igazolását az általános szabályokhoz képest szigorúbban állapítsa meg? Mi jogosítja fel erre az ajánlatkérőt, és a gyakorlatban mit jelent e feltételek körében a "szigorúbb" megállapítás?
4. cikk / 14 Referencialevél érvényessége, felhasználhatósága
Kérdés: Alkalmasság igazolására referencialevelet csak eredeti példányban lehet beadni? Meddig érvényes a referencialevél? Például a 2003-2004-es évek igazolására alkalmas-e az ahhoz képest korábbi dátummal ellátott referencialevél?
5. cikk / 14 Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésével kapcsolatos értelmezések
Kérdés: Segítségüket szeretném kérni a 2006. január 15-étől hatályos Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-nak (4) bekezdése értelmezésében, amely jogszabályhelyek a következő kitételt tartalmazzák: "...alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet erőforrásaira támaszkodik". Ennek mi a gyakorlati módja?
6. cikk / 14 Kizáró okok építési beruházásoknál
Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
7. cikk / 14 Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata
Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
8. cikk / 14 Igazolási módok korlátozása
Kérdés: Szabályosan jár-e el az ajánlatkérő, ha azt írja elő, hogy árubeszerzés esetén a műszaki alkalmasság igazolása során az ajánlattevő alkalmasságát a Kbt. 67. § (1) bekezdésének a) pontja esetében csak a szerződést kötő másik fél írásos igazolásával igazolhatja, vagyis kizárja a Kbt. 68. § (1) bekezdésének b) pontjában található másik igazolási módot, az ajánlattevői igazolási módot, a nyilatkozatot, ha a szerződést kötő másik fél nem a Kbt. 22. § (1) bekezdésének a)-e) pontja szerinti szervezet?
9. cikk / 14 Műszaki alkalmasságot igazoló nyilatkozat
Kérdés: Műszaki alkalmasság igazolásakor a vezető vagy részt vevő szakember bemutatásánál elegendő-e a "sima" nyilatkozat, vagy itt is közjegyző előtt kell nyilatkozatot tenni?
10. cikk / 14 Veszteséges működés mint kizáró ok
Kérdés: Cégünk hosszú távon megtérülő fűtés-korszerűsítési szolgáltatásnyújtással foglalkozik. Ez a tevékenység az első évben veszteséges volt. Többször előfordult, hogy a veszteséges működés miatt kizártak minket az ajánlattevők közül. Kérdezzük, hogy jogszerű-e a veszteséges működésre hivatkozással kizárásunk egy adott közbeszerzési eljárásból?
