Mentesülési helyzet az ajánlatkérők egymás közötti szolgáltatása esetén

Kérdés: A Kbt. 9. § (1) bekezdés j) pontja esetében fennállhat-e egy olyan jogszerű mentesülési helyzet, amelyben az ajánlatkérőként szerződő fél klasszikus ajánlatkérő, míg az ajánlattevőként szerződő fél közszolgáltató ajánlatkérő (Kbt. 6-7. §), vagy a támogatás igénybevételére tekintettel ajánlatkérő [Kbt. 5. § (2) bekezdése], vagy egyedi/önkéntes ajánlatkérő [Kbt. 5. § (4) bekezdése]?
Részlet a válaszából: […] ...minden beszerzési tárgyuk esetében közbeszerzés-kötelesek. Vegyük figyelembe, hogy a kivételi kör vonatkozásában nem releváns a j) pont alkalmazása. Ha pedig egy klasszikus ajánlatkérő egyben közszolgáltató is, abban az esetben – véleményünk szerint – lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

A Kbt. 9. § (1) bekezdés j) pontja szerinti in-house modell alkalmazásának feltételei

Kérdés: Mikor alkalmazható az az in-house megoldás, amikor egymásnak szolgáltatnak a felek? További kérdés, hogy a 9. § (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezésben szereplő "közszolgáltatás" kifejezés alatt a Kbt. 6. § (1) bekezdése szerinti közszolgáltatásokat kell érteni, vagy az ezen jogszabályhelyen használt "közszolgáltatás" kifejezés ennél tágabb, általánosabb tartalommal bír?
Részlet a válaszából: […] ...érintett tevékenységből származó éves nettó árbevételének kevesebb mint 20%-a származik a nyílt piacról (...).A fenti in-house modell alkalmazásának feltétele, hogy minden egyes szereplő végezzen tevékenységet, adjon hozzá a közös sikerhez, azaz olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Árbevétel meghatározása in-house szerződéseknél

Kérdés: Az in-house vizsgálata kapcsán a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pont szerint a kontrollált jogi személy éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérőtől kell, hogy származzon. A kérdés az, hogy tárgyévi vagy előző évi lezárt árbevételre vonatkozik a meghatározás, mivel a jogi személy csak most alakul, amely ajánlatkérővé is fog válni, méghozzá közjogi szervezetté?
Részlet a válaszából: […] ...rögzíti, hogy az ajánlatkérőnek a jövő vonatkozásában kell látnia, hogy fenn fog-e állni a 80%-os arány.Az (1) bekezdés h)-j) pontja alkalmazásában azon ajánlatkérők esetében, amelyeknél az éves nettó árbevétel nem értelmezhető, az ajánlatkérő vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

In-house jogalapok vizsgálata

Kérdés: Önkormányzat köthet-e szerződést közbeszerzés lebonyolítása nélkül kivitelezésre a 100 százalékban tulajdonában lévő nonprofit kft.-jével, ha a szervezet megfelel a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pontjának? Mit kell vizsgálni a Kbt. fenti paragrafusán kívül annak eldöntésére, hogy a szerződés minősülhet-e "in-house" beszerzésnek? Alkalmasságot például kell-e vizsgálni? Jelenleg a munka elvégzéséhez nem adottak sem a személyi, sem a műszaki feltételek, viszont a cég tevékenységében benne van az útépítés. Alvállalkozót vehet-e igénybe az ajánlattevő/kivitelező ilyen esetben? Ha mégsem lehet közvetlenül szerződést kötni, és közbeszerzési eljárást írnak ki, lehet-e az önkormányzat saját cége ajánlattevő vagy alvállalkozó? (EU-s forrás nincs a projektben.)
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy az önkormányzat saját tulajdonú cégéről van szó a kérdés alapján, a megfelelő jogalap a 9. § (1) bekezdés h) pontja. Alkalmazásának feltétele, hogy az ajánlatkérő a saját szervezeti egységeihez hasonló kontrollt gyakoroljon cége felett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Teljes árbevétel meghatározása a közbeszerzésben

Kérdés: Mit értünk "teljes árbevétel" alatt? Az eredménykimutatásban szereplő "Értékesítés nettó árbevételét", vagy valamennyi, az eredménykimutatásban szereplő bevételt (értékesítés nettó árbevétele, pénzügyi műveletek bevételei, rendkívüli bevételek)? A számviteli törvényben nem szerepel ez a fogalom. Melyik jogszabályban találjuk a "teljes árbevétel" definícióját?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik az ajánlatkérő által vizsgált üzleti évben vagy években összesen az adott közbeszerzés – a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – értékét elérő teljes árbevétellel, nem minősülhet alkalmatlannak.A közbeszerzési eljárásokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

"In house" tényállás értelmezése

Kérdés: Az önkormányzat és az üzemeltetési feladatokra létrehozott "in house" cége szeretne üzemeltetési szerződést kötni az önkormányzat tulajdonában álló épületre, melyben a Polgármesteri Hivatal működik. A szerződés becsült értéke meghaladja a nyílt közbeszerzési eljárás értékhatárát, azonban mint "in house" szerződés nem kerül sor közbeszerzésre, viszont a megkötendő szerződés szerint a Polgármesteri Hivatal fizeti a számlák ellenértékét az érintett cégnek, amely nem "in house" cége a Polgármesteri Hivatalnak. Megköthető ez a szerződés jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] ...ha törvény eltérően nem rendelkezik – határozott időre, legfeljebb öt évre köthetők.Rendelkezik a (3) bekezdés arról is, hogy k) pont alkalmazásában a szerződések teljesítéséből származik az azok alapján, harmadik személyek részére teljesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Fenntartott szerződéssel kapcsolatos értelmezési kérdések

Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. 122/A. §-a, valamint a 122. §-ának (9) bekezdése előírása szerint folytat le eljárást. Az ajánlatok ellenőrzése során megállapította, hogy egyik ajánlattevő elmúlt évi nettó árbevétele több mint 5 milliárd forint, másik ajánlattevő alvállalkozója elmúlt évi nettó árbevétele 1,2 milliárd forint. Az ajánlatkérő az értékelés szakaszában értesítheti-e az ajánlattevőket – hivatkozással a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdésére – arról, hogy az eljárás további szakaszában nem vesznek részt, ajánlatuk a Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés a részvétel joga fenntartásának alkalmazási nehézségeire hívja fel a figyelmet. A beszerzési eljárás kisebb ajánlattevők számára történő fenntartásáról a Kbt. 122. §-ának (9) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik.Az ajánlatkérő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Beszerzési tárgyak "in house" szerződéseknél

Kérdés: "In house" szerződésekkel kapcsolatos a kérdésem. Ha van olyan önkormányzati cég, amelynek a bevétele legalább 80 százalékban az önkormányzat(ok)tól származik – figyelemmel a Kbt. 9. §-ának (3) bekezdésére (az ellenértéket a közszolgáltatást igénybe vevők fizetik meg) –, valamennyi közbeszerzési tárgyra (építés, szolgáltatás) lehet vele ötéves szerződést kötni, vagy csak a szolgáltatásnál van kivétel [vö. 9. § (1) bekezdés ka) pont, illetve (5) bekezdés g) pont]?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtásával megbízott vállalkozások részére közszolgáltatásért járó ellentételezéssel nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásról szóló 2005/842/EK Európai Bizottsági Határozat, valamint a közszolgáltatásért járó ellentételezés formájában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Egyszerű eljárás

Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...a nemzeti (egyszerű) eljárásrendben,a módosítást követően a 40. § (1)-(5) bekezdései érvényesülnek, de a (6)bekezdés nem kerül alkalmazásra. A 40. § (6) bekezdése tartalmazza az ún."elhanyagolási" szabályt, azaz azt, hogy az egybeszámítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] ...tartalommal.Műemlékkel kapcsolatos építési beruházásra vonatkozóközbeszerzési eljárás esetén– a (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása során azajánlatkérő az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainakismertetése körében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.
1
2
3