Túl magas ár vizsgálata felvilágosításkéréssel

Kérdés: A Kbt. szeptemberi módosítása alapján ajánlatkérőként a túl magas ár miatt is eredménytelenné nyilváníthatjuk a közbeszerzési eljárást, de előtte kérdeznünk kell a nyertes ajánlattevőtől. Ebben az esetben is árindokolást kell kérni a túl magas ár miatt, hasonlóan az alacsony árhoz?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 2023. szeptember 1-jén hatályba lépett módosítása új eredménytelenségi ok alkalmazásának lehetőségét határozta meg. Az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (1) bekezdés h) pontja alapján akkor is eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha az értékelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Nulla érték az ártáblázatban átalánydíjas szerződés esetében

Kérdés: A kérdéses beszerzés tárgya szolgáltatás- megrendelés, átalányáras elszámolás alapján kerül sor fizetésre. A felolvasólapon a mindösszesen ár szerepel, amelynek alátámasztására kellett az ajánlattevőnek benyújtania egy tízsoros árrészletező táblázatot. Az ajánlattevő az árrészletező táblázatban egy lényeges tételsort egyáltalán nem árazott be, de beírt egy nullát, mivel eredetileg a sor üres volt. Érvénytelen, hiánypótoltatható, indokolás kérhető?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben véleményünk szerint helye van a Kbt. 71. § (8) bekezdés alkalmazásának, tehát a hiánypótlás kezdeményezésének. Ezt akár felvilágosításkérés keretében is megteheti az ajánlatkérő, hiszen az ajánlattevő válaszában azonos jogalappal módosíthatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Aránytalanul alacsony ár nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Építési beruházásra vonatkozó nemzeti, nyílt eljáráson indultunk, ahol a második legjobb árat adtuk. Szerintünk a nyertes ajánlattevő ára nagyon alacsony, de az ajánlatkérő nem vizsgálta az árat, és a céget hirdette ki nyertesnek. Tudunk előzetes vitarendezést indítani az ajánlatkérő döntése ellen?
Részlet a válaszából: […] ...ár és egyéb aránytalan vállalások vizsgálatára, és ezzel összefüggésben az aránytalanul alacsony árra vonatkozó érvénytelenségi ok alkalmazására. A jogszabály tehát az ajánlatkérő döntési kompetenciájába helyezi az indokoláskérést. Így jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Összeférhetetlenség a tervező kivitelezésbe történő bevonása során

Kérdés: Azzal, hogy a 322/2015-ös Korm. rendelet 18. §-át hatályon kívül helyezték, ez egyben azt is jelenti, hogy a tervezőt nem lehet bevonni a továbbiakban a teljesítésbe, mert összeférhetetlen?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazni.A 2023. II. 28-val hatályon kívül helyezett szabály az alábbiak szerint szólt:"Kbt. 18. §: A Kbt. 25. § (3) bekezdése alkalmazásában nem összeférhetetlen a kivitelezésre vagy kivitelezésére és tervezésére együtt, illetve egy (elvi) engedélyezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata nemzeti rezsimben

Kérdés: A D. 400/2022. döntés alapján kérdezem: nemzeti rezsimben kell vizsgálnom az aránytalanul alacsony árat mint ajánlatkérő, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződésszerű teljesítés során felmerülő valamennyi költséget. A Döntőbizottság a Kbt. 114. § (6a) bekezdése jogszerű alkalmazása körében rámutat arra, hogy a Kbt. nem tiltja meg az árindokolás-kérést, csupán felmenti az ajánlatkérőt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata vagyonvédelmi szolgáltatásoknál

Kérdés: Aránytalanul alacsony ár indokolásának kérése nemzeti eljárásrendben nem kötelező. De mi a helyzet az őrzés-védelemmel? Kell vizsgálnom a rezsióra mértékét a vagyonvédelmi szolgáltatásoknál, vagy sem? Ha igen, akkor mit fogadhatok el? Mi az a szint, ami most megfelel a követelményeknek?
Részlet a válaszából: […] ...Mivel a Kbt.-vel azonos szintű törvényi szabályozásról beszélünk, mely esetben a vagyonvédelmi törvény a speciális szabályozás, így alkalmazása a közbeszerzések esetében is kötelező. A vagyonvédelmi törvény az alábbiak szerint előírja, hogy hogyan kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiánypótlási felhívásban nem kért hiányosság miatt

Kérdés: Jogsértő-e az ajánlatkérő eljárása akkor, ha hiánypótlási felhívást bocsát ki, majd pedig az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja egy olyan hiányosság miatt, amelynek pótlását a hiánypótlási felhívásban nem kérte?
Részlet a válaszából: […] ...részéről követendő eljárás a Kbt. 80. §-ában írt előzetes vitarendezés igénybevétele arra figyelemmel, hogy a jogintézmény alkalmazása során az ajánlatkérő akkor is jogosult egy alkalommal az ajánlattevőket három munkanapos határidővel hiánypótlás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Üzleti titok az aránytalanul alacsony ár és harmadik személytől kapott kedvezmény viszonylatában

Kérdés: Üzleti titoknak minősíthető-e a közbeszerzési eljárásban a harmadik személytől (például gyártótól) kapott jelentős mértékű, visszatérítés formájában nyújtott kedvezmény, amelynek folytán az ajánlattevő igen alacsony összegű ellenszolgáltatásért képes az árubeszerzés tárgyában kötendő szerződést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget a felek között érvényben lévő egyedi visszatérítés tárgyú megállapodásra, az egyedi visszatérítés mértékére és alkalmazásának módjára nézve, vagy egyenesen azt is megköveteli, hogy közbeszerzési eljárásban mindezt üzleti titokká kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Ajánlati ár megalapozottságának vizsgálata

Kérdés: Az ajánlati ár megalapozottságának vizsgálatánál milyen szempontokat vesz figyelembe az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...hasonló piaci környezetben összehasonlítható, azaz ez a választás az ajánlatkérő számára valódi hozzáadott értéket jelenthet. Alkalmazását tehát körültekintően javasoljuk.A hivatkozott 72. § (5) bekezdése értelmében, ha az ajánlati ár megalapozottságáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra.A (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdés alkalmazásában a gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen– azokat az információkat, adatokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.
1
2
3