Adattartalom külső tárhelyre helyezése EKR-ben történő tájékoztatással

Kérdés: Elfogadott az, ha az ajánlatkérő egy építési beruházás esetén a nagy terjedelmű műszaki dokumentációt az EKR-be feltöltött tájékoztatásban jelzett címen elérhető szerverre tölti fel? Ha elfogadott, elegendő-e, ha csak az ajánlattételi határidő lejártáig marad ott az anyag? Ez esetben hogyan történik a továbbiakban az iratmegőrzés?
Részlet a válaszából: […] ...eltérően az ajánlatkérő abban az esetben rendelkezhet úgy, hogy nem kötelező az elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR alkalmazása, ha– a közbeszerzés különleges jellegéből adódóan az elektronikus úton történő kommunikáció olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Határidőn túl érkezett előzetes vitarendezés iránti kérelem kezelése

Kérdés: A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági szereplő vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdek-képviseleti szervezet (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelmező) az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...szakaszra vonatkozóan a 108. § (1) bekezdés és a 121. § (6)bekezdés szerinti ajánlati kötöttsége;– a fenti, második bekezdés alkalmazása nem járhat azzal,hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya, illetőleg feltételei olyanjellemzőjében,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Egyoldalú bírálati szempont alkalmazása

Kérdés: Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?
Részlet a válaszából: […] ...2010. december 22.1.Például az ajánlás része, miszerint az ajánlatkérőknek azösszességében legelőnyösebb ajánlatbírálati szempont alkalmazása esetén szemelőtt kell tartaniuk, hogy az általuk meghatározott egyes részszempontokkörében csak a beszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Egyszerű eljárás

Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...a nemzeti (egyszerű) eljárásrendben,a módosítást követően a 40. § (1)-(5) bekezdései érvényesülnek, de a (6)bekezdés nem kerül alkalmazásra. A 40. § (6) bekezdése tartalmazza az ún."elhanyagolási" szabályt, azaz azt, hogy az egybeszámítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Beszerzés mennyiségének "hozzávetőleges" meghatározhatósága egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő meghatározhatja-e a beszerzés mennyiségét az ajánlattételi felhívásban úgy, hogy a mennyiség mellett feltüntet ą20 százalékos értéket is, mert a piackutatások ellenére sem sikerült a beszerzendő áru pályázatban megajánlott árát felmérnie?
Részlet a válaszából: […] ...ettől való eltérés lehetőségét, előírva az eltérésszázalékos mértékét. A fogalmazás pontossága érdekében megjegyezzük, hogy azalkalmazás lehetősége nem abból adódik, hogy a megajánlott árat, becsültértéket nem tudja felmérni az ajánlatkérő, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...feltehetően azért,mert a Kbt. tételesen meghatározza azokat az eseteket, amikor az említetteljárás alkalmazható, illetve amikor annak alkalmazása kizárt.Keretmegállapodás megkötésére a Kbt. több rendelkezése islehetőséget ad. A következők szerint:– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Ajánlattevők értesítése irreálisan alacsony ár alkalmazásakor

Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 85. §-a lehetőséget ad arra, hogy az ajánlatokelbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejűértesítése mellett felvilágosítást kérhessen az ajánlattevőtől a kizáróokokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.