Fordított értékelés alkalmazása DBR-ben

Kérdés: A DBR második, ajánlattételi részében alkalmazható a Kbt. 81. § (4), illetve (5) bekezdése?
Részlet a válaszából: […] ...döntést megelőzően az ajánlatkérő teljeskörűen elbírálja."Fenti rendelkezés gyakorlatilag a Kbt. 81. § (4) és (5) bekezdése alkalmazását teszi lehetővé DBR-ben, szabadságot biztosítva az ajánlatkérőknek, hogy hány ajánlattevő esetében vizsgálják meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Fordított bírálat dinamikus beszerzési rendszerben

Kérdés: Alkalmazhatom-e a fordított bírálatot a dinamikus beszerzési rendszer második részében?
Részlet a válaszából: […] ...keretmegállapodásokat követő versenyújranyitások során is lehetőség van a Kbt. 81. § (5) bekezdése szerinti fordított bírálat alkalmazására a Kbt. 105. § (6) bekezdése alapján, mely nagy segítség az ajánlatkérő számára a nyílt eljárásban vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata nemzeti rezsimben

Kérdés: A D. 400/2022. döntés alapján kérdezem: nemzeti rezsimben kell vizsgálnom az aránytalanul alacsony árat mint ajánlatkérő, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződésszerű teljesítés során felmerülő valamennyi költséget. A Döntőbizottság a Kbt. 114. § (6a) bekezdése jogszerű alkalmazása körében rámutat arra, hogy a Kbt. nem tiltja meg az árindokolás-kérést, csupán felmenti az ajánlatkérőt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata vagyonvédelmi szolgáltatásoknál

Kérdés: Aránytalanul alacsony ár indokolásának kérése nemzeti eljárásrendben nem kötelező. De mi a helyzet az őrzés-védelemmel? Kell vizsgálnom a rezsióra mértékét a vagyonvédelmi szolgáltatásoknál, vagy sem? Ha igen, akkor mit fogadhatok el? Mi az a szint, ami most megfelel a követelményeknek?
Részlet a válaszából: […] ...Mivel a Kbt.-vel azonos szintű törvényi szabályozásról beszélünk, mely esetben a vagyonvédelmi törvény a speciális szabályozás, így alkalmazása a közbeszerzések esetében is kötelező. A vagyonvédelmi törvény az alábbiak szerint előírja, hogy hogyan kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Üzleti titok az aránytalanul alacsony ár és harmadik személytől kapott kedvezmény viszonylatában

Kérdés: Üzleti titoknak minősíthető-e a közbeszerzési eljárásban a harmadik személytől (például gyártótól) kapott jelentős mértékű, visszatérítés formájában nyújtott kedvezmény, amelynek folytán az ajánlattevő igen alacsony összegű ellenszolgáltatásért képes az árubeszerzés tárgyában kötendő szerződést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget a felek között érvényben lévő egyedi visszatérítés tárgyú megállapodásra, az egyedi visszatérítés mértékére és alkalmazásának módjára nézve, vagy egyenesen azt is megköveteli, hogy közbeszerzési eljárásban mindezt üzleti titokká kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

"Nulla" ár kezelése az ajánlatban

Kérdés: Egy előadáson azt hallottam, hogy van olyan EUB-döntés, mely szerint a nulla árat is el kell fogadni az ajánlatban. Ennek van-e bármilyen alapja?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás nyújtása.Egyébiránt maga az ügy is kivételes, ugyanis valójában a "visszterhes szerződés" definíciójáról szól, és alkalmazásáról az aránytalanul alacsony ár vonatkozásában a közbeszerzésben.A bíróság először is arra keresi a választ, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata elektronikus licit esetén

Kérdés: Mikor vizsgálja az ajánlatkérő elektronikus licit esetében az aránytalanul alacsony árat? (Erre egyáltalán nem tér ki a szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] ...során a jogalkotó abból indult ki, hogy mint eljárástípust a Kbt.-ben rögzíti a nemzeti rezsim szabályai között, de a további szabályok alkalmazása során külön utal a vonatkozó kormányrendeletre – 424/2017. kormányrendelet. Erre vonatkozik a Kbt. 116. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Korábbi indokolás megváltoztatása hiánypótlásban

Kérdés: Értelmezhető-e a hiánypótlás aránytalanul alacsony ár indokolásakor?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a 71. § hiánypótlása és a 72. § szerinti indokoláskérés két külön jogi instrumentum, melynek együttes alkalmazása nem teszi szükségessé a parttalan indokolások és azok javításának korlát nélküli elfogadását. A 72. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Költségvetés adattartalma árubeszerzésnél

Kérdés: Az ajánlatkérő egy árubeszerzésnél költségvetést kér, ahol különösen az áruszállításhoz kapcsolódó közvetlen (munkabérek, alvállalkozói díjak stb.) és közvetett (adminisztrációs költségek stb.) költségek, valamint minden olyan költség megjelölését kéri, mely a szerződés tárgyát képező áruszállítás hiánytalan ellátásához elengedhetetlenül szükséges. Van-e erre joga az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...értékelési szempontok szabályozása kitér az áru biztosításához kapcsolódó tényezők, folyamatok értékelési szempontként történő alkalmazására, melyek a szerződés tárgyához kapcsolódónak tekinthetők.A Kbt. 76. §-ának (7) bekezdése alapján a (6) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Második nyertes ajánlattevő megjelölésének feltétele

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) és (5) bekezdése kizárólag a legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő igazoltatását teszi lehetővé, nem tesz említést a második helyezett igazoltatásáról. Erre tekintettel megítélésünk szerint második helyezettet kizárólag abban az esetben jelölhet meg az ajánlatkérő, ha a (6) bekezdés szerinti igazoltatási módot választja, különösen mivel e bekezdés említi is a második helyezett hirdetésének feltételeit. Ez utóbbi esetben előfordulhat azonban, hogy bármely ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje megváltozik, szélsőséges esetben például egy tizenöt ajánlatos eljárásnál az utolsó két ajánlat helyet cserél. Ilyen esetben e bekezdés nem alkalmazható. Fentiek alapján jól értelmezzük, hogy kizárólag a (6) bekezdés alkalmazása esetén van lehetőség második helyezett hirdetésére, de csak abban az esetben, ha a sorrend nem változik? Azaz ha bármilyen tekintetben módosul a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje, akkor sem a (4), sem a (6) bekezdés alapján nincs lehetőség a közbeszerzési eljárás során második helyezett kihirdetésére?
Részlet a válaszából: […] ...két ajánlattevőre, azonban az (5) bekezdés, hasonlóan a Kbt. korábbi 69. § (4)-(6) bekezdéséhez, lehetővé teszi a nyilatkozati elv alkalmazását és nem minden ajánlat teljes körű bírálatát. Mivel ebben az esetben az eljárást megindító felhívásban lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.
1
2