9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Ajánlat visszavonásának jogkövetkezményei
Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlattevő későn vonja vissza ajánlatát? Egy jogorvoslati ügyben – D.560/2017 – úgy látjuk, akár el is marasztalhatja emiatt a DB. Egyáltalán van arra lehetőség, hogy az ajánlat visszavonását az ajánlattevő következmény nélkül tehesse meg?
2. cikk / 9 Ajánlati biztosíték kezelése a hatályos Kbt.-ben
Kérdés: Valóban elvesztem az ajánlati biztosítékot, ha az ESPD-t ugyan kitöltöttem, de amikor az ajánlatkérő felszólít az igazolások benyújtására, ott már nem nyújtom be? (Véleményem szerint az a megoldás ilyen formában meglehetősen diszkriminatív.)
3. cikk / 9 Nyilatkozat ajánlati kötöttség időtartamáról ajánlati biztosíték átutalással történő teljesítése esetén
Kérdés: Általában bankgarancia formájában adunk ajánlati biztosítékot, most azonban az ajánlat beadási határideje olyan közel van, hogy inkább az átutalás mellett döntöttünk. Az ajánlati felhívásban pontosan rendelkeznek arról, hogy mely bankszámlára kell beérkeznie az összegnek a bontásig. Mivel tárgyalás is lesz az eljárás során, és az ajánlati kötöttség a tárgyalás végén a végső ajánlati ár megadása után áll be, és a kívánalmak szerint 30 napig fenn kell tartani az ajánlatunkat, a bankgarancia esetében nekünk kellett volna megadni a banknak, hogy mi legyen a határidő, amíg az összeg esetlegesen lehívható. Átutalás esetén nincs ilyen kívánalom? Nem kell rendelkeznünk az ajánlati kötöttség időtartamáról mint a bankgarancia esetében?
4. cikk / 9 Előírás ajánlati biztosíték teljesítésére
Kérdés: Az ajánlatkérő nem határozta meg a felhívásban, hogy az ajánlati biztosíték előírására milyen formában teljesíthetjük. Ez így jogszerű?
5. cikk / 9 Pótmunka értelmezése
Kérdés: Miért nem alkalmazhatjuk a bevált pótmunka értelmezést a közbeszerzésben, amikor arra külön szabály is rendelkezésre áll?
6. cikk / 9 Meghiúsulási kötbér előírhatósága
Kérdés: A Kbt. 126. §-a rendezi a szerződést biztosító mellékkötelezettségek körét. A Ptk. szerinti meghiúsulási kötbér előírható, figyelemmel arra, hogy a meghiúsulási kötbér is tulajdonképpen a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként szolgál?
7. cikk / 9 Ajánlattevő és erőforrás-szervezet közötti jogviszony ismertetése
Kérdés: A felhívás lehetőséget ad erőforrás-szervezet igénybevételére. Ezzel kapcsolatban csatolni kell az erőforrás-szervezet kötelezettségvállaló nyilatkozatát, amelynek egyebek mellett tartalmaznia kell az ajánlattevő és az erőforrás-szervezet jogviszonyának leírását. E mit jelent? És: milyen részletességűnek kell lennie a leírásnak?
8. cikk / 9 Ingyenesség a közbeszerzésben
Kérdés: Kbt. hatálya alá tartozó intézmény a továbbiakban az épületbe beszerelt áramfejlesztő berendezés útján kívánná biztosítani az áramellátást. Az áramfejlesztő beszerelését és üzemeltetését egy cég ingyen vállalná, az intézmény az áramért fizetne. Szabályos-e ez így, vagy már a berendezést is közbeszerzés útján kell beszerezni, továbbá a közbeszerzés tárgya ilyen esetben a villamos áram, mint áru, vagy maga az áramszolgáltatás?
9. cikk / 9 Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésével kapcsolatos értelmezések
Kérdés: Segítségüket szeretném kérni a 2006. január 15-étől hatályos Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-nak (4) bekezdése értelmezésében, amely jogszabályhelyek a következő kitételt tartalmazzák: "...alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet erőforrásaira támaszkodik". Ennek mi a gyakorlati módja?
