Szakmagyakorlási feltételek teljesülésének ellenőrzése

Kérdés: Meglepő döntés jelent meg a D. 216/2020. számú határozatban. A döntés tartalmát hogyan kell érteni abban az esetben, ha például külföldi kamara tagja az érintett szakember?
Részlet a válaszából: […] ...sugall, nevezetesen, hogy az alkalmassági követelményként előírt kamarai jogosultság esetében az egyenértékűségi követelmény alkalmazása nem eredményezheti, hogy az ajánlatkérő saját maga dönt a kamarai jogosultságot magalapozó tapasztalat stb. meglétéről,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

A VBÜ kormányrendelet hatálya

Kérdés: A Védelmi Beszerzési Ügynökség kapcsán merült fel, hogy a VBÜ kormányrendelet hatálya alá tartozunk-e. Ha nem vagyunk közbeszerzés-kötelesek, csak leginkább a nagyobb EU-s projektek erejéig, de a VBÜ kormányrendelet mégis úgy fogalmaz, hogy ránk is vonatkozik, abban az esetben melyik jogszabály az erősebb?
Részlet a válaszából: […] ...az in-house szervezetekre utal, míg a d) pont teljesen azonos a Kbt. esetében a korábbiakban elemzett közjogi szervezeti definícióval.A Vbt. alkalmazása esetében tehát hasonlóképpen kerülhet olyan gazdasági szereplő a VBÜ beszerzésének hatálya alá, aki/amely egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Eljárásfajta tőzsdei beszerzésnél

Kérdés: A Kbt. 98. § (4) bekezdésének c) pontja szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá árubeszerzés esetében, ha ... az áru árutőzsdén jegyzett és beszerzett. Ez a lehetőség arra vonatkozik, ha az ajánlatkérő közvetlenül a tőzsdén kívánja beszerezni az adott terméket, vagy akkor is alkalmazható, ha a végfelhasználó ajánlatkérő az eljárásban a piacon a termékkel kereskedő gazdasági szereplőktől kíván ajánlatot kérni, akik ezt a terméket tőzsdei kereskedés keretében szerzik be kereskedelmi tevékenységük ellátása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...esetében: árutőzsdén jegyzett és vásárolt áruk esetében – c) pont.Fentiek alapján a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását az irányelv kifejezetten olyan közvetlen tőzsdei beszerzésre érti, ahol eleve garantált a piaci ár a tőzsdei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Új végrehajtási rendeletek a közbeszerzésben

Kérdés: Az új Kbt. mellé teljesen új végrehajtási rendeletek jelennek meg, vagy a korábbiakat igazítják az új törvényhez? Az átmeneti időszakban, november 1-je után új szabályok hiányában hogyan kell eljárni, ha a hatályos rendeletek ellentétesek a törvénnyel?
Részlet a válaszából: […] ...A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosítása;– Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérőt az összeférhetetlenség megítélésében.A 306/2011. kormányrendelet értelmében a Kbt. 24. §-a (3) bekezdésének alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét, és nem összeférhetetlen a kivitelezésre, vagy kivitelezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazhatóságát, amikor kimondja, hogy a Kbt. 40. §-a a (6)bekezdése után kiegészül a következő (7) bekezdéssel:"A (6) bekezdés alkalmazásával egy – a (2) bekezdés szerintegybeszámított és a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: - Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? - Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? - Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? - Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagyalvállalkozóként.Korábban lehetőség volt a (3) bekezdés alapján kivételkénttörténő alkalmazására a tervező bevonásának, de a jelenleg hatályos szabályozás- az említett bekezdés hatályon kívül helyezése folytán –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Felelősség tervhiány esetén

Kérdés: Ha a kiírás az építési munkánál a terveztetéssel együtt szerepel, és a tervek nem készülnek el, kinek a felelőssége ez – ugyanis a terveztetés beruházói feladat, és ezt (kiviteli terv) az ajánlat részeként kérte az ajánlatkérő? A tervellenőr közreműködése, bevonása kinek a kötelezettsége? (Hivatalosan megrendelő.)
Részlet a válaszából: […] ...az országos építésikövetelményeknek és az eseti hatósági előírásoknak, a vonatkozó nemzetiszabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárásvagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű, továbbá– annak ismertetését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Hiánypótlás kizárásának jog- és ésszerűsége

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanakkor annak saját,ajánlatkérő által kialakított, rugalmas megoldását kínáló változatát. Akárennek szélesebb körű alkalmazása, illetve a hiánypótlás értelmezésénekkijegecesedése is segíthet abban, hogy fokozatosan szélesebb körben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Ajánlattételi formanyomtatvány értelmezése

Kérdés: Mit jelent a "kivitelezés, bármilyen eszközzel, módon, az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelően"? [Ajánlattételi felhívás formanyomtatvány, II.1.2) a).]
Részlet a válaszából: […] ...építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése.A közbeszerzési törvény 22. § (2) bekezdésének a) pontjaalkalmazásában építési beruházás az 1. melléklet szerinti mélyépítésitevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka, valamint kórház...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.
1
2