24 cikk rendezése:
1. cikk / 24 Tervező összeférhetetlensége
Kérdés: A tervező (műszaki dokumentáció részét képező tervek készítője) árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés, ill. építési beruházás esetén mikor, milyen esetben minősül az eljárás előkészítésébe bevont személynek, és áll fenn vele szemben ebből adódóan olyan körülmény, amely összeférhetetlenséget eredményezhet? A tervező mikor, mely esetben képes befolyásolni az eljárás eredményét? A tervező közbeszerzési eljárás előkészítésébe történő bevonása mely esetben eredményez versenytorzulást?
2. cikk / 24 Összeférhetetlenség a tervező kivitelezésbe történő bevonása során
Kérdés: Azzal, hogy a 322/2015-ös Korm. rendelet 18. §-át hatályon kívül helyezték, ez egyben azt is jelenti, hogy a tervezőt nem lehet bevonni a továbbiakban a teljesítésbe, mert összeférhetetlen?
3. cikk / 24 Az eljárás előkészítésében részt nem vett tervező összeférhetetlensége
Kérdés: Amennyiben a tervező nem kíván az előkészítésben részt venni – bár az ajánlatkérő felkérte –, de a későbbiekben két ajánlattevő mellett is megjelenik, ez összeférhetetlen?
4. cikk / 24 Tervező és ajánlattevő összeférhetetlensége
Kérdés: A közbeszerzés tárgyát képező kivitelezési munkához szükséges terveket kibocsátó jogi személy elindulhat-e a tárgyi munka kivitelezési pályázatán, nem összeférhetetlen-e a tervezési tevékenysége az ajánlattevői minőséggel? Tekinthető-e a kiviteli tervek elkészítése az eljárás előkészítésének?
5. cikk / 24 Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása kizárólagos joggal összefüggésben
Kérdés: Mennyiben érinti az idő múlása a kizárólagos jogot abban az esetben, ha a régen készült tervdokumentációt kell felülvizsgálni? Belefér-e az eredeti keretrendszerbe, amikor hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indítok? Alkalmazhatom-e ezt az eljárásrendet?
6. cikk / 24 Tervező összeférhetetlensége
Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
7. cikk / 24 Közbeszerzés indítása részben kivételi körbe eső szolgáltatás esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő nemzeti eljárás szerint olyan szolgáltatás tárgyában tervez közbeszerzési eljárást indítani, amely tervezési szolgáltatás (építési engedélyezési és kiviteli terv) döntően (megközelítően 80 százalék) a Kbt. 111. §-ának r) pontjában a kivételek körében került felsorolásra. Ezzel együtt a beszerzés tárgya és mennyisége kisebb hányada épületgépészeti, épületvillamossági stb. jellegű, amely a hivatkozott jogszabályi rendelkezésben felsorolt CPV-kódok alapján nem tartozik a kivételi körbe. Kérdésünk, hogy a tervezési szolgáltatás egésze a kivételek körébe tartozhat-e, illetve ha nem teljes mértékben tartozik a tervezési szolgáltatás a hivatkozott kivételi körbe, hogyan kell eljárnia az ajánlatkérőnek az eljárásrend megválasztásánál?
8. cikk / 24 Jóváhagyási terv szerepe a közbeszerzésben
Kérdés: A jóváhagyási tervet nem szabályozza a 191/2009. kormányrendelet. Mi ilyenkor a teendő?
9. cikk / 24 Kivitelezés, tervezés, művezetés egybeszámítási kérdései
Kérdés: Négy évvel ezelőtt ajánlatot kértünk és kaptunk egy építési munka kiviteli terveinek elkészítésére és a tervezői művezetésre. Akkor a tervezés megrendelésünk alapján elkészült, kifizettük. Ebben az évben tervezzük a kivitelezést. A tervezést és a kivitelezést nem számoljuk egybe, tekintettel arra, hogy a két beszerzés között hosszabb idő eltelt. Azonban a kivitelezés költségeit a művezető díjával és a tervezői művezetéssel – véleményem szerint – egybe kell számítani. Ha viszont időben közel (például egy költségvetési évben) lenne a tervezés és a kivitelezés beszerzése, a teljes beszerzést (tervezés és kivitelezés, valamint művezetés és tervezői művezetés) egybeszámítanám. Jól gondolom-e?
10. cikk / 24 Tervezői összeférhetetlenség, szerzői jogok sérelme
Kérdés: Kivitelezési projektek pályázata során gyakran képezi a vállalkozó feladatát a projekt kiviteli terveinek elkészítése is, oly módon, hogy a pályázathoz a már meglévő engedélyezési terveket bocsátja rendelkezésre az ajánlatkérő. Amennyiben a műszaki szakmai alkalmassághoz feltétel, hogy a pályázó rendelkezzen megfelelő gyakorlattal bíró tervezővel, aki más szervezet kapacitásaira támaszkodva kerül bevonásra az alkalmassághoz, összeférhetetlennek minősül-e a pályázathoz rendelkezésre bocsátott engedélyezési terveket készítő tervező bevonása? Ha igen, és csak más tervező vonható be, mint alkalmasságot igazoló szervezet – és mivel a törvény értelmében a bevonás módjáról nyilatkozni kell, célszerűen egyúttal alvállalkozóként is megjelölésre kerül –, nem sérti ez az eredeti tervező szerzői jogait?
