Szerződés késői aláírása

Kérdés: Eljárásunkban 3 darab előzetes vitarendezés miatt a szerződéskötésre nyitva álló határidő lejárt, a Kbt. 80. § (5) bekezdése értelmében a szerződéskötésre nem kerülhetett sor, mert a Kbt. 131. § (5) bekezdésében írt határidő lejárt. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmekben foglaltaknak nem adott helyt, az összegezést nem módosította. Megköthető-e a szerződés a szerződéskötésre nyitva álló 30 napos határidő elteltét követően? A moratórium természetesen már letelt. Szükséges/lehetséges-e nyilatkozat bekérése a nyertes ajánlattevőtől a Kbt. 131. § (7) bekezdése, illetve a 75. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...alapján, ha a nyilatkozattétel alapján fenntartja kötöttségét az ajánlattevő, úgy az alábbi 75. § (1) bekezdés c) pont nem kerül alkalmazásra:"75. § (1) Eredménytelen az eljárás, hac) az eljárásban benyújtott minden ajánlat tekintetében lejárt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Kimentés szerződés megkötése alól

Kérdés: A 473/2022. ügy értelmében a DB szerint a szerződés megkötése alóli kimentésnek is az EKR-ben kell történnie. Miért? Ezt mi alapozza meg? Előírhatja ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárás eredményének közzétételét követően jutott arra a következtetésre, hogy nem képes a szerződést megkötni az eredeti ár alkalmazásával, és a kérelmezett az ajánlati kötöttségének lejártát követően hivatkozott a többletforrás szükségességére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Eljárás ismételt iratbetekintési kérelem esetén

Kérdés: Lehet-e a Kbt. 45. § (1) bekezdésére figyelemmel ismételt iratbetekintéssel élni abban az esetben, ha a kérelmező az összegzés megküldését követően egyszer már betekintett az iratokba a nyertes ajánlattevő árindokolása kapcsán, ezután pedig előzetes vitarendezési kérelemmel élt, melynek hatására az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás keretében kiegészítő árindoklást kért a nyertes ajánlattevőtől? Jogszerű-e ilyen esetben az iratbetekintési kérelem ajánlatkérő általi elutasítása?
Részlet a válaszából: […] ...erre a Fővárosi Törvényszék is rámutatott a 103.K.704.732/2020. számú ítéletében. Az Alaptörvény 28. cikke szerint "A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Iratbetekintési jog korlátozása

Kérdés: Iratbetekintési jog korlátozásának tekinthető-e a Kbt. módosítása? (Hangsúlyozom, ajánlatkérői szempontból valóban túlzás volt, amit sok ajánlattevő e körben megtett, és nagyon elhúzódtak emiatt az eljárások.)
Részlet a válaszából: […] ...jogot nem korlátozza, azonban megakadályozza a jogalkalmazói visszajelzések alapján több esetben előforduló visszaélésszerű jogalkalmazást. A módosítás egyértelművé teszi az ajánlatkérők számára, hogy melyik az az időpont, amikor biztosan megköthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Iratbetekintés két ajánlattevő azonos közbeszerzési tanácsadójaként

Kérdés: Mindkét ajánlattevő tanácsadója ugyanaz a közbeszerzési tanácsadó. A tanácsadó bemehet-e mindkét ajánlattevő nevében iratbetekintésre? Ha csak az egyik ajánlattevő nevében megy be, akkor a másik használhatja-e az információt, hiszen az iratbetekintő fél is ugyanaz volt?
Részlet a válaszából: […] ...újra és újra megnyílna a jogorvoslati jog, és egyben a 10 napos moratórium, abban az esetben a tudomásra jutás visszaélésszerű alkalmazásával rendkívül el lehetne húzni az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Megajánlott termék ajánlatkérő általi ellenőrzése

Kérdés: Nyílt eljárásban az ajánlattevő egy olyan terméket ajánlott, amiről cégünk még nem hallott, annak ellenére, hogy 30 éve vagyunk a piacon. Vélhetően kitalált névről van szó, mert semmilyen információ nem érhető el róla, az érintett állítja, hogy megfelel a műszaki követelményeknek. Szükséges-e az ajánlatkérő utánajárása ebben az esetben? (Vitarendezést kezdeményeztünk iratbetekintést követően.)
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő által megajánlott konkrét termékek megfelelnek-e az ajánlatkérő elvárásainak. Az ajánlattevő nyilatkozata, fantázianév alkalmazása a hardverelem konkrét gyártójának, típusának megjelölése nélkül nem teszi lehetővé ezen vizsgálat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Elektronikus közbeszerzés "kezelése" a közbeszerzési szabályzatban

Kérdés: Kell-e kezelni bármilyen módon az elektronikus közbeszerzést a közbeszerzési szabályzatban, és ha igen, akkor milyen mélységben, mit kell tartalmaznia, miről kell szólnia a kiegészítésnek? Mi javasolt e körben?
Részlet a válaszából: […] ...szabályzat vonatkozásában. A rendelkezés szerint az ajánlatkérőnek közbeszerzési szabályzatában vagy a Kbt. 27. § (2) bekezdésének alkalmazása során meg kell határoznia az ajánlatkérő nevében eljáró, az EKR-ben történő regisztrációra jogosultak körét, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Versenytárs jogai jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Látom a KH honlapján, hogy a versenytárs jogorvoslati eljárást kezdeményezett. Mikor szerzek tudomást a kérelem tartalmáról? Hány napon belül, és van-e lehetőségem azonnal reagálni, ha engem mint potenciális nyertest érint az ügy, vagy csak a megtámadott kiírónak van lehetősége véleményt nyilvánítani?
Részlet a válaszából: […] ...be, a rendelkezésére álló iratokat a kérelemmel együtt köteles megküldeni. Az iratokkal együtt azoknak az iratoknak az informatikai eszköz alkalmazásával megszerkesztett, szerkeszthető formátumú változatát is meg kell küldeni, amelyek ilyen formátumban rendelkezésre állnak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazhatóságát, amikor kimondja, hogy a Kbt. 40. §-a a (6)bekezdése után kiegészül a következő (7) bekezdéssel:"A (6) bekezdés alkalmazásával egy – a (2) bekezdés szerintegybeszámított és a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 40. § (4) bekezdésének, a 179. § (5)bekezdésének, a 245. § (6) bekezdésének vagy a 274. § (3) bekezdésénekalkalmazását;– bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő,illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.