Mennyiségi eltérés alkalmazásának irányai

Kérdés: Lehet-e ą mennyiséget meghatározni, illetve a mennyiségi eltérés alkalmazása kizárja-e az opció alkalmazásának lehetőségét az eljárást megindító felhívásban?
Részlet a válaszából: […] ...korábbiakban volt olyan szabályozás hatályban, amikor nem volt lehetőség mennyiségi eltérés alkalmazására mindkét irányban. Ezt ma már a Kbt. 58. § (1) bekezdése lehetővé teszi, tehát egy alapértékhez képest lehet a + és/vagy – mennyiségi eltérést meghatározni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Alkalmassági követelmények igazolása kapacitást biztosító magánszemély bevonásával

Kérdés: Az ajánlattevő külső szakembert szeretne bevonni az alkalmassági követelmények igazolására, majd nyertesség esetén a szerződés teljesítésébe. Ez a szakember magánszemély, de rendelkezik azzal a képesítéssel, melyre az ajánlattevőnek szüksége van. Ilyen esetben az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltése, illetve benyújtása esetében hogyan értelmezhető, hiszen nem gazdálkodó szervezet a kapacitást nyújtó szervezet (illetve egyben alvállalkozó)? Szükséges-e, hogy e magánszemély rendelkezzen adószámmal? Milyen feltételekkel lehet bevonni a pályázatba?
Részlet a válaszából: […] ...közül választani, vagy az alábbi opciót választani: "Természetes személy (a Kbt. 65. § (7), illetve 66. § (6) bekezdése alkalmazásakor)".Esetünkben a Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése vonatkozásában kerülhet kiválasztásra a magánszemély, akinek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Szerződésmódosítás a projekttársaság belépésekor

Kérdés: Kell-e módosítani a szerződést a projekttársaság belépésével?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban alkalmazott kizáró ok hatálya alatt – az ajánlattevőre irányadó szabályok szerint, a 138. § (2)-(4) bekezdésének alkalmazásával -, megfelel a közbeszerzési eljárásban alkalmazott alkalmassági követelményeknek, és a jogutódlás nem e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Azonos tárgyú, hatályos kormányrendeletek "kezelése"

Kérdés: A 2018. január 1. napján hatályba lépett 424/2017. Korm. rendelet mellett hatályban marad a 257/2007. Korm. rendelet is. Kérem iránymutatásukat arra, hogy a párhuzamos hatályt hogyan kell értelmezni!
Részlet a válaszából: […] ...tartotta a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. Korm. rendelet (Régi Elektronikus Rendelet) II. fejezetét, valamint új III/A. fejezetet léptetett hatályba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Ajánlatkérő kötelezettségei az elektronikus közbeszerzéssel kapcsolatban

Kérdés: Milyen kötelezettségeik vannak most az ajánlatkérőknek abból a szempontból, hogy az elektronikus közbeszerzés még nem kötelező, de az EKR már működik? Kötelező eljárást is indítani, vagy elegendő regisztrálni, és majd később megindítani az eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...írja elő;– amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, hogy elektronikus árlejtést kíván lefolytatni, egyúttal köteles előírni az EKR alkalmazását is;– a központi beszerző szervek által alkalmazott informatikai rendszereknek a 2. § (8) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Támogatott beszerzés közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egy nem közbeszerzés-köteles cég vagyunk, többségi részben EU-s támogatást kapunk termékbeszerzésre. Három termék van, egy 9 M Ft, egy 26 M Ft és egy 250 M Ft értékű. Csak egy eljárás során tudjuk ezt megvalósítani? Milyen opciókkal, részajánlattétel lehetséges-e a beszerzés kapcsán stb.? Esetleg opció, hogy szétbontjuk három eljárásra, vagy a 9 és a 26 milliós tétel "kikerül" a közbeszerzés alól, és a nagy értékű beszerzést írjuk csak ki? (A termékek mind gépek, melyeket egymástól függetlenül veszünk meg, de egy üzemben, egy gyártósort támogatnak, vagy egészítenek ki.)
Részlet a válaszából: […] ...érték megállapításakor a 19. §-nak megfelelően milyen módon járjon el a támogatott szervezet. A részekre bontás tilalma szabály alkalmazása során a 19. § (3) bekezdésének értelmezése alapján az áruk felhasználási célja összefügg, együttesen tervezték,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Kartellkizáró ok minősítése

Kérdés: Kötelező kizáró ok-e a hatályos szabályozásban a kartellkizáró ok, vagy a kötelező és a választható kizáró okok között helyezkedik-e el? Esetleg létrejött egy új kizáró ok? [A kérdés a 62. § (1) bekezdés n) pontjának kötelező kizáró okára utal, mely a jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozat és bírság esetében zárja ki automatikusan a gazdasági szereplőt az eljárásból.)
Részlet a válaszából: […] ...egyedi kormánydöntés alapján kapjon felmentést a kizáró ok hatálya alól egy gazdasági szereplő. Ennek megfelelően tehát e rendelkezés alkalmazása valódi opció, hogy elkerülje a kötelező kizáró okot az ajánlattevő anélkül, hogy öntisztázásra lenne szüksége. Ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Szerződésmódosítás az új Kbt. szerint

Kérdés: A Kbt. 141. §-ának (2), (4), (6) bekezdései határozzák meg, hogy a szerződés mikor módosítható újabb eljárás lefolytatása nélkül. A bekezdések és/vagy kapcsolata nem világos. Jól értelmezzük-e, hogy ha a módosítás megfelel a (2) bekezdésnek, akkor a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? Ez azért lenne furcsa, mert akkor 10 százalékon, illetve 15 százalékon belül bármikor módosítható a szerződés, még a gazdasági egyensúlyt sem kell vizsgálni. Vagy a határidő is bármikor, bármennyivel módosítható? A (4) bekezdést a (2) "mellett" mikor kell vizsgálni, hiszen a törvény azt írja, hogy a (2) bekezdés vizsgálata mellett a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? A (6) bekezdésnek megfelelő nem lényeges módosítás esetén kell-e vizsgálni a (2) és (4) bekezdést? Egy határidő-módosítás (nem volt elbírálási szempont, nem jelentős, tehát nem áll fenn, hogy más ajánlattevők is részt vettek volna) minek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazni, ha a módosítás nem borítja fel a szerződés gazdasági egyensúlyát, mely egyben azonos a fenti 10-15 százalékos korláttal. Alkalmazása nem automatikus, hiszen az értéknövekedés indokát is szükséges megadni a módosításról szóló tájékoztatóban.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Támogatási intenzitás számítása

Kérdés: A Kbt. 6. § (1) bekezdés g) pontja szerinti arány számításakor a beruházás nettó vagy bruttó értékét kell figyelembe venni? Konkrét esetben egy nem áfaalany támogatott egyesület esetén az építési beruházás nettó értékének 80 százaléka a támogatás, ezenfelül az áfát is az egyesület fizeti, melyet nem tud visszaigényelni, így végső soron a támogatás aránya a bruttó beruházásra 63 százalék. Ez esetben melyik arányt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...attól, hogy a támogatott áfaalany-e vagy sem.A Kbt. kérdésben hivatkozott 6. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében a törvény alkalmazásában ajánlatkérők: a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában az a)-f) pontok hatálya alá nem tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Kizárás az eljárásból a megajánlott termék származása alapján

Kérdés: Kizárhatom-e a kínai ajánlattevőt az eljárásból, vagy ha az ajánlattevő kínai terméket ajánl?
Részlet a válaszából: […] ...elbánás, azaz az ajánlattevő kizárása az általa ajánlott áru miatt, mely esetben szintén sor kell, hogy kerüljön a fenti útmutató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.
1
2