Jótállás előírása

Kérdés: Építési beruházást kívánunk megvalósítani, nem uniós forrásból. Amennyiben nyílt eljárást folytatunk le, előírhatjuk-e a szerződéstervezetben, hogy a nyertes ajánlattevőnek mindenképpen vállalnia kell jótállást az ajánlatkérő által meghatározott időtartamra (36 hónapra)? Tehetjük-e értékelési szemponttá a jótállást oly módon, hogy a megajánlások min. 0 és max. 36 hó értékek között lehetnek? Előírhatjuk-e, hogy a nyertes ajánlattevőnek mindenképpen vállalnia kell jótállást az ajánlatkérő által meghatározott időtartamra (12 hónapra), az e fölötti többletjótállást pedig értékelési szempontként kezeljük (a kötelező 12 hónapon felül min. 0, max. 24 hó)? Jelent-e eltérést a jótállás szempontjából, ha tárgyalásos eljárást folytatunk le?
Részlet a válaszából: […] ...jótállás előírása és alkalmazása értékelési szempontként független az eljárástípus választásától. A felsorolt lehetőségek mindegyikét alkalmazhatja az ajánlatkérő, függően a beszerzés tárgyától és a jogszabályi kötelezettségektől.Korlátja az előírásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] ...a támogatás kifizetése tekintetében."Mivel a Kbt. 112. §-a szerint került lefolytatásra az eljárás, úgy a 114. § (8) bekezdése alkalmazása nem releváns, hiszen megfelelő rezsimben indította az ajánlatkérő, a 112. § jogszerű alkalmazhatósága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Egyoldalú szerződéses feltételek előírása

Kérdés: Előírhatjuk-e az alábbi rendelkezéseket a közbeszerzési szerződésben?
1. A Megrendelő az érvényesíthető kötbért elsősorban a jótállási vagy teljesítési biztosítékból elégíti ki. Amennyiben a biztosíték(ok) összege nem fedezi az érvényesíthető kötbér mértékét, a Megrendelő jogosult a kötbért a Vállalkozó számlájáról letiltani.
2. Amennyiben a Vállalkozó a jótállási biztosítékot az előírt tartalomban, az előírt módon és összeg igazolásával nem küldi meg vagy nem adja át a Megrendelőnek a műszaki átadás-átvételi igazolás kiadásának napjával, a Megrendelő jogosult a jótállási biztosíték összegét a Vállalkozó számlájáról letiltani, és ezt jótállási biztosítékként kezelni a Megrendelő bankszámláján. A Vállalkozó köteles a Megrendelő részére, a Vállalkozó jelen szerződésben megjelölt fizetési bankszámlájának terhére, a biztosíték(ok) határidőben történő meg nem fizetése esetére, a letiltás foganatosítása érdekében banki felhatalmazást adni, legkésőbb a szerződés hatálybalépésének időpontjáig.
Részlet a válaszából: […] ...véleményünket a Ptk. vonatkozásában nem részletezzük. Gondolunk itt például "számláról való letiltás" helyett "beszedési megbízás" alkalmazására.A Kbt. nem tér ki részletesen a szerződés megerősítésének formáira. A Kbt. 135. § (6) bekezdése csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

ISO-tanúsítvány mint szerződéskötési feltétel teljesítése alvállalkozóval

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban szerződéskötési feltételként írta elő, hogy az ajánlattevőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy rendelkezik ISO-tanúsítvánnyal, vagy ennek megszerzése folyamatban van. Ezen nyilatkozatot az ajánlat részeként kellett benyújtania. A követelmény nem került alkalmassági feltételként előírásra. Kérdésünk arra irányul, hogy a szóban forgó feltételt teljesítheti-e alvállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozásában lényegesen pontosabb szabályok határolják le az ajánlatkérő mozgásterét, ezért a szerződéskötési feltétel alkalmazása nem jelentheti azt, hogy az eredeti, egyenértékű tanúsítvány vagy környezetvédelmi intézkedés bemutatását negligálja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Jótállás kezelése a minőségi szempontok körében

Kérdés: A jótállás miért nem minőségi szempont? Miért nem alkalmazható értékelési szempontként?
Részlet a válaszából: […] ...esztétikai és funkcionális tulajdonságok, valamennyi felhasználó számára való hozzáférhetőség, hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazása és egyéb szociális, környezetvédelmi és innovatív tulajdonságok, forgalmazási feltételek, vevőszolgálat és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...jogalkotó az ajánlattételre vonatkozóan több részre kiírt közbeszerzések adta specifikumokra nézve nem határozott meg az elektronikus út alkalmazása miatt eltérő, különös szabályokat. Az ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy amennyiben biztosított annak lehetősége, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Iratbetekintés két ajánlattevő azonos közbeszerzési tanácsadójaként

Kérdés: Mindkét ajánlattevő tanácsadója ugyanaz a közbeszerzési tanácsadó. A tanácsadó bemehet-e mindkét ajánlattevő nevében iratbetekintésre? Ha csak az egyik ajánlattevő nevében megy be, akkor a másik használhatja-e az információt, hiszen az iratbetekintő fél is ugyanaz volt?
Részlet a válaszából: […] ...újra és újra megnyílna a jogorvoslati jog, és egyben a 10 napos moratórium, abban az esetben a tudomásra jutás visszaélésszerű alkalmazásával rendkívül el lehetne húzni az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Alvállalkozó kifizetése peres eljárás mellett

Kérdés: A 322/2015. kormányrendelet szerinti számlaellenőrzés során vita van a teljesítő fél és az alvállalkozó között, a per jelenleg is tart, ellenben az ajánlatkérő és az ajánlattevő között nincs vita. Hogyan tud az ajánlatkérő mielőbb fizetni? (Az uniós forrás elszámolása miatt le kellene zárnia az ügyletet.)
Részlet a válaszából: […] ...a bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet közöl. A bírósági letét egyebek mellett arra is alkalmas, hogy alkalmazása során motiválja a feleket a peren kívüli megegyezésre.[A teljesség érdekében rögzítjük, hogy a Ptk. 6:130. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Jogorvoslat hirdetmény kifogásolására

Kérdés: Előzetes vitarendezési kérelmünket elutasította az ajánlatkérő elkésettség miatt. Jogunk van kifogásolni a hirdetményt, annak ellenére, hogy jogorvoslati eljárásban nem támadtuk meg?
Részlet a válaszából: […] ...érdekelt gazdasági szereplő vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelmező):... az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Kapacitást nyújtó szervezet igénybevételének aránya

Kérdés: Előírhatom-e az 50 százalékos szabály alkalmazása mellett, hogy azokra az ajánlattevő nem vehet igénybe kapacitást nyújtó szervezetet?
Részlet a válaszából: […] ...Bíróság az ilyen százalékos korlátozást az uniós joggal ellentétesnek mondta ki, és a felhasznált uniós forrásra pénzügyi korrekció alkalmazását rendelte. Az ítélet szerint "az ajánlatkérő nem jogosult építési beruházásra irányuló közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.
1
2