Kutatás-fejlesztés beszerzése

Kérdés: Ha egy EU-s pályázat keretében, 65 százalékos támogatási intenzitás mellett, 153 M Ft becsült értéknél nem írunk ki közbeszerzést, mert kutatás-fejlesztés történik, jogszerűen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...kutatás, amelyrőlvalószínűsíthető, hogy a felismert vagy várható, jelenlegi vagy jövőbeliproblémák megoldására alapul szolgál;– alkalmazott (vagy ipari) kutatás: új ismeret szerzéséreelsődlegesen meghatározott gyakorlati cél érdekében végzett eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Kbt. 29. § (2) bekezdésének g) pontja szerinti kivétel alkalmazása kutatás-fejlesztési szolgáltatás esetében

Kérdés: Milyen esetekben alkalmazható a Kbt. 29. § (2) bekezdésének g) pontja szerinti kivétel kutatás-fejlesztési szolgáltatás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...valamint az előbbiekben kiemelt innovációseredmények hasznosítását:– a kutatás-fejlesztés magában foglalja az alapkutatást, azalkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést;– kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs eredményekhasznosítása:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Kbt. 293. és 29. §-ának alkalmazása a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 43. címe alatt szereplő 293. § a) pontja értelmében a nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzésekre és az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó rész alkalmazásában ajánlatkérők a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők – a 22. § (4) bekezdése szerinti kivétellel. A kérdésre okot adó esetben egy magyar magánszemélyek tulajdonolta gazdasági társaság (korlátolt felelősségű társaság), amely a kis- és középvállalkozások közé sorolható, szoftverfejlesztési szolgáltatás tárgyában kíván megrendelőként szerződést kötni. Az ellenszolgáltatás értéke nettó 20 millió forint, ebből 14 millió, tehát több mint ötven százalék állami és EU-forrásból származna. Helyes-e az a jogértelmezés, hogy a tárgyi esetben a megrendelő a Kbt. 293. §-ának a) pontjára figyelemmel nem minősül ajánlatkérőnek, ezért közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül szerződhet szoftverfejlesztési szolgáltatás megrendelése tárgyában? A fentiek tükrében hogyan értelmezhető a gyakorlatban a Kbt. 29. §-a (2) bekezdésének g) pontja szerinti kivétel?
Részlet a válaszából: […] ...amelyről valószínűsíthető, hogy a felismert vagy várható, jelenlegivagy jövőbeli problémák megoldására alapul szolgál;– alkalmazott (vagy ipari) kutatás: új ismeret szerzéséreelsődlegesen meghatározott gyakorlati cél érdekében végzett eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.