Egyszerű eljárás

Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...oknak való megfelelés igazolásatekintetében a Kbt. megelégszik az egyszerű nyilatkozattal, amelyet azajánlattevőnek, a 10 százalék feletti alvállalkozónak és az erőforrást nyújtószervezetnek kell megtennie.A korábbi 25 napos ajánlattételi határidő 20 napra rövidült.A 250...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Kizáró okok építési beruházás tárgyú, egyszerű eljárásban

Kérdés: Építési beruházás tárgyú közbeszerzés esetén, egyszerű eljárásban milyen kizáró okok jelölhetők meg az ajánlattevőkkel szemben?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos 60-62. §-ai akötelező kizáró okok körében a következő tartalommal élnek. Az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki– végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indítottcsődeljárás vagy felszámolási eljárás folyamatban van,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Igazolások teljesítése egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárás keretében az adóhatósági (VPOP) igazolást milyen formában lehet teljesíteni? A Kbt. 20. §-a szerint az igazolást eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolatban kell benyújtani. Kérhet-e a kiíró "sima" másolatot? [Az ajánlattevők túl szigorú (drága) feltételnek tartják az egyszerű eljárásban az eredeti adó/VPOP igazolás megkövetelését.]
Részlet a válaszából: […] ...következőrendelkezéseket tartalmazza:A Kbt. 60. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai értelmében azeljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki– végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indítottcsődeljárás vagy felszámolási eljárás folyamatban van,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Egyszerű eljárás megismételhetősége

Kérdés: Önkormányzatunk – a térség többi településéhez hasonlóan – szerény anyagiakkal gazdálkodik. Kicsik a települések, kicsik a volumenek, ennek megfelelően kicsik az értékhatárok, gyakori az egyszerű közbeszerzési eljárás, ami gyakran nem is olyan egyszerű. Esetünk: egyszerű közbeszerzési eljárás a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Határidőre beérkezik négy darab ajánlat. A bontásnál kiderül, hogy a négyből csak kettő tartalmaz ajánlatot, kettő csak néhány soros, a feladathoz nem igazodó, a követelmények töredékére választ nem adó egylapos iromány. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. A szomszéd községben az eset hasonló. Három boríték, egyben ajánlat helyett lemondó nyilatkozat és az eredeti ajánlati felhívás lapul. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. Kérdésünk az, hogy helyesen jártak-e el az önkormányzatok, amikor a törvény kreatív értelmezésével és a 300. § szellemében megismételték az eljárást, mert nem volt meg a legalább három ajánlat, annak ellenére, hogy azokat felbontották, mert kívülről semmi sem utalt azok belső tartalmának értéktelenségére?
Részlet a válaszából: […] ...be;– az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknakmegfelelően bocsátotta rendelkezésre;– az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója nem felel meg azösszeférhetetlenségi követelményeknek [Kbt. 10. §-ának (3) és (5) bekezdése];– az ajánlattevőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.