Építési beruházások rendeleti szabályozásával kapcsolatos problémák

Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?
Részlet a válaszából: […] ...építési beruházás esetén az ajánlattevő és a közbeszerzésértékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívántalvállalkozójának pénzügyi és gazdasági alkalmassági feltétele körében azajánlatkérő köteles előírni– annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Harmadik személy beruházása mint referencia

Kérdés: A Kbt. 67. § (2) bekezdés a)-c) pontjai szerint az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás esetén igazolható az előző, legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével; a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával; az ajánlattevő, illetve vezető tisztségviselői végzettségének és képzettségének ismertetésével ... Fentiek alapján – véleményünk szerint – a 67. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott beruházások nem szükségszerűen az ajánlattevő saját beruházásai kell, hogy legyenek, azaz a rendelkezés alapján az ajánlattevő alkalmasságát nem saját, hanem harmadik személy beruházásával is igazolhatja, azaz nem saját beruházását is referálhatja, azokra referenciaként hivatkozhat. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazza: az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tízszázalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának aszerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságaépítési beruházás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése

Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő ezeketkülön megmagyarázza a felhívásban, vagy ezekre önálló fogalmakat alkosson. Azalkalmasságot mindig az ajánlattevőre (alvállalkozójára) vonatkoztatva kellelőírni és vizsgálni, ezzel szemben a bírálati szempontok a benyújtottajánlattal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésével kapcsolatos értelmezések

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni a 2006. január 15-étől hatályos Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-nak (4) bekezdése értelmezésében, amely jogszabályhelyek a következő kitételt tartalmazzák: "...alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet erőforrásaira támaszkodik". Ennek mi a gyakorlati módja?
Részlet a válaszából: […] ...a)-d) pontjai szerint azajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékbenigénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyiés gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg abban más ajánlattevő – aközbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt- alvállalkozójaként sem vehet részt.Az ajánlatban – ha ezt az ajánlatkérő az ajánlatifelhívásban előírta – meg kell jelölni–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Ajánlatok tartalma

Kérdés: Milyen tartalommal kell az ajánlatot elkészíteni? Van-e hivatalos ajánlati iratminta? Tudnak-e esetleg általánosan elfogadható összeállítási útmutatót adni egy ajánlat összeállítására, vagy ezt a felhívás és dokumentáció szerint tegyék az ajánlattevők? Esetleg vannak-e általánosítható elvek?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg hogy abban más ajánlattevő – a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt – alvállalkozójaként részt vehessen.Az ajánlatban – amennyiben azt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta – meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.