Szakember cseréje munkaviszony megszűnése miatt

Kérdés: Van-e lehetősége az ajánlattevőnek folyamatban lévő eljárás során értékelési szempont igazolására bemutatott szakembert cserélni (mert annak megszűnik a munkaviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...során a 71. § (8) bekezdése értelmében, és a 71. § (9) bekezdése alapján is a felolvasólapon feltüntetett érték képezi a bírálat alapját:"71. § (8) A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:a) nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Bírálat mellőzhetősége közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében van-e lehetőség arra, hogy a bírálatot ne kelljen elvégeznem?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni. Az ajánlatkérő a 69. §-tól eltérően az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést, ha az adott eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Teljesítés veszteséggel

Kérdés: Mit tehetünk, ha a szerződés teljesítése folyamán olyan – nem a mi hibánkból adódó – többletkiadások merültek fel, amelyek a teljesítést veszteségessé teszik?
Részlet a válaszából: […] ...ateljesítés felfüggesztésére, esetleges befejezésére. A szerződéses ár növeléseazonban a jelenleg hatályos szabályok értelmében a bírálati szempontot érinti,továbbá a jogorvoslati fórum gyakorlata alapján nem megalapozott, hiszen azajánlattevő a kockázatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Tévesen megadott áfakulcs korrekciója

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként tévesen határoztuk meg az áfa mértékét. (A beszerzés tárgya 5 százalékos áfatartalommal bírt, ajánlatunkban 20 százalékos áfamértéket tüntettünk fel.) Az ajánlatból kitűnt a nettó egységár – ezt a kiírás szerint meg is kellett határoznunk –, s bár megengedett volt a teljes körű hiánypótlás, nem kaptunk felhívást, és az ajánlat javítása sem történt meg a fentiek körében. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt, és nettó szinten a mi ajánlatunk jobb volt, mint a nyertes ajánlattevőé. (Az eljárásban ketten vettünk részt ajánlattevőként.) Kérdéseink: kellett-e és kinek javítani az áfamérték meghatározásában elkövetett hibát? A kérdés szerinti esetben fel kellett volna hívni minket e körben hiánypótlásra? A nettó vagy a bruttó árat (értéket) kell-e figyelembe venni a közbeszerzés értékének meghatározásakor? Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő esetünkben? Idetartozik, hogy a kiírás szerint az árajánlatot egy példányra kellett megadni úgy, hogy a nettó ár mellett egyértelműen szerepeljen az áfa százalékosan meghatározva és összegszerűen is, és szerepeljen a bruttó ár is.
Részlet a válaszából: […] Közbeszerzési eljárásban nettó módon kell a közbeszerzésértékét meghatározni (Kbt. 35. §), ebből következően nettó értéken kell azajánlatokat benyújtani, és a nettó értékeket kell az értékelés során isfigyelembe venni. Az áfamértéket ettől függetlenül meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott származási szabályokat kellalkalmazni.)Lényeges, hogy ha az ajánlat érvénytelen, akkor azajánlatkérőnek nem kell a bírálati szempont szerint az ajánlatot értékelnie.Ez a szakasz tehát – mint látható – nem az eljáráseredménytelenségéről szól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.