Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítéshelyét;– azellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozójogszabályokra hivatkozást;– az ajánlatokbírálati szempontját;– az alkalmassági követelményeketés a Kbt. 69. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Ajánlatok összeállításának határideje egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban nagyon kevés az idő az ajánlatok összeállítására. Várható-e ebben a körben változás a Kbt. módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...a 48. § (2)-(3) bekezdése; az ajánlattételi felhívásra az 52. §;a kiegészítő tájékoztatásra az 56. §; a bírálati szempontokra az 57. § (1)-(5)bekezdése; az ajánlatra a 70. § (1) bekezdése és a 73. §; az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...testület részére. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kellkészíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálatilapjai.A fenti rendelkezések alapján úgy látjuk, hogy függetlenszakértő igénybevételére lehetőség van az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...testület részére. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai.E rendelkezések azt jelentik, hogy az ajánlatkérőtől – e kötelezettségek teljesítését követően – alappal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.