Túl magas ár vizsgálata felvilágosításkéréssel

Kérdés: A Kbt. szeptemberi módosítása alapján ajánlatkérőként a túl magas ár miatt is eredménytelenné nyilváníthatjuk a közbeszerzési eljárást, de előtte kérdeznünk kell a nyertes ajánlattevőtől. Ebben az esetben is árindokolást kell kérni a túl magas ár miatt, hasonlóan az alacsony árhoz?
Részlet a válaszából: […] ...vagy sem. Fontos kiemelni, hogy a rendelkezés kizárólag a legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlatára vonatkozik, ezért fordított bírálat hiányában az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárásban az értékelési cselekményeket és a bírálati cselekményeket el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Összegezés módosítása szerződéskötés után

Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...nem nevesít eljárási szakaszokat, de a szabályozást illetően jól elhatárolható egy előkészítési, egy részvételi/ajánlattételi, egy bírálati/értékelési, illetve egy szerződéses szakasz. A közbeszerzési eljárás a Kbt. 37. § (2) bekezdés alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Tárgyalások lefolytatásának mellőzhetősége

Kérdés: Milyen módon van lehetőségem kifogásolni, hogy az ajánlatkérő annak ellenére, hogy tárgyalásos eljárást folytatott le, mégis úgy döntött az eljárás során, hogy nem tárgyal? Esetünkben nem uniós projektről van szó, magasabb árat adtunk, mert számítottunk a későbbi tárgyalásokra. Van-e lehetőség az eljárástípus fenntartását kérni az ajánlatkérőtől? Hiszen így nem etikus eltekinteni a tárgyalástól.
Részlet a válaszából: […] ...ennek a lehetőségét, az első ajánlatok beérkezését követően dönthet úgy, hogy nem tart tárgyalást, hanem a benyújtott ajánlatok bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást. Ebben az esetben a döntéséről haladéktalanul értesíti az ajánlattevőket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...szükségessé egyéb kötelezettségeket, például elektronikus aláírást. Mivel az EKR kormányrendelet 9. §-a eleve a jegyzőkönyveket, bírálati lapokat, értékelési dokumentumokat egyszerű másolatban kéri feltölteni, így véleményünk szerint azokat a dokumentumokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Ajánlati biztosíték kezelése a hatályos Kbt.-ben

Kérdés: Valóban elvesztem az ajánlati biztosítékot, ha az ESPD-t ugyan kitöltöttem, de amikor az ajánlatkérő felszólít az igazolások benyújtására, ott már nem nyújtom be? (Véleményem szerint az a megoldás ilyen formában meglehetősen diszkriminatív.)
Részlet a válaszából: […] ...hogy komolyan gondolja-e az ajánlattételt, így tud érvényesülni az ajánlati biztosíték ereje a nyilatkozati elv alkalmazása esetében a bírálat szakaszában. Ennek hiányában lehetőség lenne a hiánypótlás biztosításának elmaradására, és a könnyebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Tárgyalások bírálati szakaszban szabadon kialakított eljárás lefolytatása esetén

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?
Részlet a válaszából: […]  A Kbt. 121. §-a lehetőséget biztosít saját eljárásrendlefolytatására, amelyet a 123. § szabályoz részletesen.A 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az ajánlatkérő aKbt. adott részének hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor a 123...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztatást kérhetaz ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan.A 87. § (1) bekezdése értelmében, ha az ajánlatnak abírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagytúlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Egyoldalú bírálati szempont alkalmazása

Kérdés: Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?
Részlet a válaszából: […] ...összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontjárakötelezés néhány esetben, például a versenypárbeszéd esetében kifejezettelőírás, de mindez nincs különösebb hatással a legalacsonyabb összegűellenszolgáltatás választásának gyakoriságára hazánkban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Eredménytelenség közszolgáltató keretmegállapodásos eljárásában

Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg közvetlen részvételi felhívásban az ajánlatkérőköteles megadni az 57. § (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontokegyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámát, amelynek legfeljebbfelső határáig terjedő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Formai eltérés lehetősége hirdetménymintánál

Kérdés: Az 5/2009. IRM ("hirdetményminta") rendelet 7. mellékletének ("Összegezés az ajánlatok elbírálásáról") 6. b) pontjában megadott értékelőtáblázat formájától – annak információtartalmát megtartva – el lehet-e térni? Többletinformációt tartalmazó oszlop (például ajánlati érték) beszúrható-e? Adott esetben, sok ajánlattevő és kevés bírálati részszempont esetén a könnyebb elhelyezhetőség érdekében a sorok-oszlopok tükrözhetők-e (sorokba kerülnének az ajánlattevők, az oszlopokba a részszempontok)? Abszolút kötött a forma, amitől eltérni nem lehet, vagy pedig az előírt adattartalmat más, logikus elrendezésben is meg lehet-e jeleníteni?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint a rendelet szerinti hirdetménymintáktólsem a tartalmat, sem a formátumot tekintve nem lehet eltérni. A rendeletalkalmazása kötelező minden ajánlatkérő számára, és sem célszerűségi, semáttekinthetőségi okok miatt nem lehet a kötelezően előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.
1
2
3