2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...nem szolgáltatási koncessziós szerződések. A módosítás a fentiekkel összhangban tartalmilag is kiigazította a Kbt. kivételi körét;– a becsült érték vonatkozásában az Európai Bíróság C-16/98. sz. ítéletében kimondta: az egy építési beruházás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Beszerzések engedélyeztetése

Kérdés: Állami cégként a 46/2011. kormányrendelet értelmében engedélyeztetni kell az eljárásainkat. Kérdésem, hogy ez a vonatkozik-e a háromajánlatos, 25 millió forint alatti eljárásokra is?
Részlet a válaszából: […] ...engedélyezéséről szóló 46/2011. kormányrendelet hatálya általában a közbeszerzésekre terjed ki, ami ebben az esetben a 8 millió forint becsült értéket elérő árukra és szolgáltatásokra, valamint 15 millió forint becsült értéket elérő építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Állami, önkormányzati cégek mint ajánlattevők

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a 2012-től hatályos új Kbt. (sőt, már a 2011. október 8-ától hatályos is) gyakorlatilag kizárja az állami/önkormányzati cégeket a "3 ajánlatos" közbeszerzésekben ajánlattevőként történő részvételből, tekintve, hogy a kkv-törvény alapján eleve nem minősülhetnek kkv-nak (attól függetlenül, hogy a szükséges paramétereknek megfelelnek-e), így nem kérhetők fel ajánlattételre az ilyen közbeszerzésekben?
Részlet a válaszából: […] ...2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 251. § (2) bekezdésehelyébe az alábbi rendelkezés lép:"(2) Ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke neméri el a huszonötmillió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke neméri el a százötvenmillió forintot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] ...az érték ajánlattevő esetén az adott közbeszerzés tárgyának – részajánlattétele esetén az ajánlatával érintett rész(ek) – becsült értéke, 10 százalék felettialvállalkozó esetén pedig a becsült érték 10 százaléka.A rendelkezés célja, hogy a frissen alakult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Kizárólagos jog folyószámlahitel önkormányzat általi felvétele esetén

Kérdés: Az önkormányzatok a 217/1998. kormányrendelet 103. §-ának (2) bekezdése alapján kizárólag egy belföldi hitelintézetnél nyithatnak folyószámlát. Amennyiben az önkormányzat folyószámlahitelt szeretne felvenni, tekintettel az előző jogszabályra, alkalmazhat-e a Kbt. 125. § (2) bekezdésének b) pontja alapján kizárólagos jogok védelme miatt hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...minden esetben nyilvános, közbeszerzés-köteles tevékenység, melyethirdetmény közzétételével szükséges közzétenni, amennyiben becsült értéke eléria nemzeti értékhatárt.A kizárólagos jog – álláspontunk szerint – a Kbt.-ben emellettnem is a fenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Eljárásfajta kizárólagos jog fennállása esetén becsült érték függvényében

Kérdés: A 2009. április 1-jén életbe lépett Kbt. módosításai szerint amennyiben a becsült érték nem éri el a nemzeti értékhatár másfélszeresét (12 M Ft), és a 125. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott kizárólagos jogok fennállnak (egyetlen ajánlattevő képes a teljesítésre), az ajánlatkérő jogosult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Amennyiben a becsült érték meghaladja a közösségi értékhatárt (kb. 53 M Ft), az ajánlatkérőnek szintén lehetősége van hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Kérdésem: A 12 és 53 M Ft közötti becsült érték esetében a kizárólagos jog fennállása esetében milyen eljárást kell lefolytatni (hirdetményes egyszerű tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli, azaz mindenképp hirdetményt kell megjelentetni)?
Részlet a válaszából: […] Igen, ebben az esetben hirdetményes eljárást kelllefolytatni, nincs lehetőség hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráslefolytatására a két értékhatár (közösségi és a nemzeti másfélszerese) között,még akkor sem, ha a kizárólagos jog fennállása egyértelmű is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Építési beruházásokkal kapcsolatos gyakorlati problémák

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés szerint 2003-ban elkészült egy "Út, járda és kerékpárút" építés-beruházás tárgyú munka. Az utak részleges használatbavétele megtörtént. Az építés megkezdése előtt, az építéssel érintett magántulajdonú ingatlanok kisajátítását az ajánlatkérő lefolytatta. Három ingatlantulajdonossal a kisajátítási eljárás a mai napig nem fejeződött be. Ezen ingatlanok előtt a járda és kerékpárút egy-egy szakasza nem épülhetett meg a kivitelezés ideje alatt. Várhatóan 2007 évben az ingatlanok kisajátítása megtörténik, a hiányzó járda- és kerékpárút-szakaszok megépíthetők lesznek. Az építés költsége nettó 6 M Ft lesz. A szerződő felek 2003. évben a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést teljesítettnek nyilvánították. Utalás a hiányzó járda- és kerékpárútszakaszok későbbi megépítésére, amely kötelezné a kivitelezőt, nem történt. Kérdéseim a következők: 1. A munka elvégzését meg lehet-e rendelni közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül, a régi kivitelezőnél? 2. Ha nem, akkor milyen eljárást kell lefolytatnia az ajánlatkérőnek? 3. Egybe kell-e számítani ezt az építés-beruházási munkát az ajánlatkérő 2007. évi út- és járdaépítési feladataival? 4. Hogyan biztosítható a garanciális és szavatossági jogok érvényesítése az ajánlatkérő részéről, ha más kivitelező végzi el a hiányzó útszakaszok megépítését?
Részlet a válaszából: […] ...kell érvényesítenie azajánlatkérőnek, amelyekre a Kbt. 40. §-ában írt feltételek teljesülnek, ésamelyeket emiatt a közbeszerzési becsült érték kiszámítása szempontjábólegyként kell kezelni annak ellenére, hogy műszakilag önállóak. A Kbt. 40. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Elhatárolási kérdések építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházás esetében hogyan határolható el egymástól pontosan a többletmunka, a pótmunka és a kiegészítő beruházás? A kiírt beszerzés vállalkozási szerződésében mekkora tartalékkeretet lehet megjelölni, abban milyen feltételekkel lehet többletmunkára és pótmunkára forrásokat elkülöníteni? Amennyiben többletmunka, pótmunka vagy kiegészítő beruházás szükségessége merül fel, úgy milyen eljárásokat kell követni?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 403. §-ának (1)-(4) bekezdései értelmében ha a szerződés megkötésekor a kivitelezéshez szükségesvalamennyi terv (költségvetés, műleírás stb.) még nem áll rendelkezésre, akkora tervek fokozatos szolgáltatásának határidőit, valamint az építési-szerelésimunka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Tervezési feladatok összeszámítása

Kérdés: Problémánk az összeszámítással kapcsolatos a következők szerint: ha felmerül egy ötlet bizonyos építmény megvalósítására, és például 2005-ben "tanulmánytervet" készíttet az önkormányzat (ennek ellenértéke 1,8 M Ft), akkor a további tervezési feladatok – így elvi építési engedély terv, építési engedélyezési terv, kiviteli terv – öszszeszámítandók? Például, ha ez utóbbiak átcsúsznak 2006-ra? Ha előre nem tudjuk, hogy a "tanulmányterv" tovább folytatódik-e, akkor milyen eljárási rendet kell követni? Tervezések esetén a tervező (például a tanulmányterv elkészítője) szerzői joga mennyiben alapozza meg a tárgyalásos eljárást a további tervezésekre? És ha esetleg szerződésben teljes körű felhasználási jogot adott az ajánlatkérőnek, úgy a további nyílt eljárás során milyen "beleszólási/egyeztetési" jogot kell részére biztosítani?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a beruházás egy projektnek minősül,nem tekinthetjük a 2006-ra történő "átcsúszást" a becsült érték lenullázásának.Ahhoz, hogy a tervpályázati eljárás kiírható legyen, szükséges az, hogy egyelőkészítő, megvalósíthatósági tanulmány szülessen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Közbeszerzés kapcsolódó tervezésre

Kérdés: Építési beruházást tervezünk 150 000 E Ft értékben 2007-re, amely azonban csak pályázati támogatással valósulhat meg. A tervezési munkát az idén szeretnénk elvégeztetni kb. 4-5000 E Ft értékben. A tervezésre szükséges-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk?
Részlet a válaszából: […] ...tervezés során a tervpályázatieljárásokat is figyelembe kell venni, s a határidők számítása, az eljárásicselekmények lefolytatása, a becsült érték meghatározása, a kivételektekintetében – amelyek a tervpályázati eljárásra is hasonlóan vonatkoznak -,illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.