Becsült érték meghatározása a keretmegállapodás második részében

Kérdés: Költségvetési szervként két évre szóló keretmegállapodást kötöttünk tavaly év végén, a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A keretmegállapodásban a keretmegállapodás keretösszegét is meghatároztuk. Az egyes közbeszerzések során szükség van arra, hogy a beszerzés becsült értékét is megadjuk?
Részlet a válaszából: […] ...alábbiakban véleményünket kifejezetten közbeszerzési értelemben fogalmazzuk meg a beszerzés becsült értékének meghatározása vonatkozásában. Feltételezzük, hogy az ajánlatkérőnek rendelkezésre áll a fedezet, amennyiben a beszerzését meg kívánja valósítani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Indikatív ár bizonytalansága

Kérdés: Indikatív ajánlatkérés során a gazdasági szereplők sok esetben jelzik számunkra, hogy az általuk megadott indikatív árak csak bizonyos euró/forint árfolyamszintig és bizonyos ideig tarthatóak. Ilyen esetben az ajánlatkérő hogyan tudja betartani a becsültérték-felmérés szabályait?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 16. §-a alapján a becsült érték a közbeszerzés megkezdésének idejére prognosztizált érték. A közbeszerzés megkezdésének – eljárási szinttől és eljárási típustól függően – az eljárást megindító vagy meghirdető hirdetmény feladásának, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Uniós eljárásrend választása szabadon

Kérdés: Amennyiben valamely gazdasági szereplő hirdetményt ad fel a TED-en, a beszerzési eljárása becsült értékének minden esetben el kell érnie az adott tárgyra vonatkozó uniós értékhatárt, vagy az az értékhatár alatti becsült értékű eljárásra vonatkozó hirdetmény is közzétehető például abból a célból, hogy további uniós országok számára is elérhető legyen a felhívás?
Részlet a válaszából: […] Igen, amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, hogy alacsonyabb értékű beszerzését is uniós eljárásrendben kívánja lefolytatni, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétenni, ennek nincs jogi akadálya. Ezt egyéb­iránt a Kbt. 21. § (1) bekezdése egyértelműen meg is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Ajánlatkérő igényének jogszerűsége az ajánlatban bemutatott szakemberek számával kapcsolatban

Kérdés: Van-e bármilyen általános szabály arra nézve, hogy az ajánlatkérő hány, a teljesítésbe bevonni kívánt szakember bemutatását követelheti meg az ajánlattétel feltételeként?
Részlet a válaszából: […] ...verseny tisztaságára vonatkozó alapelvek figyelembevétele mellett a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Részekre bontás jogszerűsége építési beruházás tárgyú közbeszerzések esetén

Kérdés: Építési beruházás (útfelújítás, aszfaltozás és térkövezés) tárgyú közbeszerzési eljárás esetében hogyan érvényesülnek az összeszámítási szabályok? Van-e lehetőség részekre bontásra, milyen szempontok alapján kell megítélni az egyes részek összetartozását, avagy elkülöníthetőségét?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő egy egységes közbeszerzést több szerződéssel valósít meg úgy, hogy azok értékét külön-külön veszi figyelembe a becsült érték megállapításakor, és ezért nem alkalmazza a Kbt.-t, vagy nem a magasabb érték szerint alkalmazandó eljárási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Árlejtés alkalmazása keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban – a becsült érték 2,3 Mrd forint – az ajánlatkérő építési beruházás keretében licitet folytat le minden egyes újraversenyeztetés kapcsán. Jogszerű-e az eljárása, megteheti-e ezt? Az eljárás lehet 2017-es, 2018-as és 2019-es is, illetve vonatkozhat 2020-ra. Változtat-e mindez a kérdés jogi megítélésén?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett licit vélhetően elektronikus árlejtés, melyet a keretmegállapodásos eljárás második részében bonyolít le az ajánlatkérő. A keretmegállapodásos eljárás esetében az árlejtés alkalmazása a Kbt. 108. § (2) bekezdésének b) pontja alapján lehetséges,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Igazgatási szolgáltatási díj ajánlatkérő által indított jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Ha az ajánlatkérő saját maga ellen indít jogorvoslati eljárást, abban az esetben meg kell fizetnie a becsült érték szerint az igazgatási szolgáltatási díjat?
Részlet a válaszából: […] ...a Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek – a beszerzés becsült értékéhez viszonyított – mértékét a közbeszerzésekért felelős miniszter rendeletben határozza meg. A kérelemhez csatolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...van a közbeszerzési törvény 109. §-ának (6) bekezdése alapján. Vagy a megváltozott katalógustartalomnak megfelelően, vagy a nagyobb becsült érték miatt újonnan be kell nyújtani a katalógust az ajánlattevőknek. A másik lehetőség, hogy az ajánlatkérő értesíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...14. §-t érintő változás a normaszöveg pontosítása.A 14. § (3) bekezdésének módosult szövege a következő: a közbeszerzés becsült értéke az uniós közbeszerzési értékhatárt eléri vagy meghaladja, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Mennyiségi eltérés helye és módjának meghatározása az ajánlati felhívásban

Kérdés: A (pozitív, illetve negatív irányú) mennyiségi eltérést az ajánlati felhívás mely pontjaiban és milyen formában tudjuk jogszerűen előírni?
Részlet a válaszából: […] ...mennyiségi eltérésre az eljárás megindítása során. Az ajánlatkérőnek opció előírására van lehetősége, melyet az alábbi, a becsült érték megállapítására, a felhívás tartalmára vonatkozó Kbt. előírások tartalmaznak.A Kbt. 16. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.
1
2
3
7