9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban
Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
2. cikk / 9 Ajánlatkérő kötelezettsége kirívóan alacsony ár megadása esetén
Kérdés: A bontás alapján egyértelmű volt, hogy egy ajánlatban kirívóan alacsony árat adott meg az ajánlattevő a teljes munkára. Az ajánlatkérő ennek ellenére nem hívta fel arra, hogy ezt indokolja. Milyen következményekkel jár ez a mulasztás? Mit tehetünk ellene? És mikor?
3. cikk / 9 Érvénytelen ajánlat figyelembevétele a kirívóan alacsony ár meghatározásánál
Kérdés: A kirívóan alacsony ár meghatározásánál a törvény nem rendelkezik arról a lehetőségről, ha egy ajánlat már eleve (például nem pótolható hiányosság miatt) érvénytelennek minősül, figyelembe veendő-e. A törvény szövege alapján igen, azonban felmerülhet az is, hogy annak figyelembevétele miatt olyan ajánlat is kirívóan alacsonynak minősül, amely különben nem esne ebbe a kategóriába. Milyen mérlegelési jogköre lehet ekkor az ajánlatkérőnek?
4. cikk / 9 Nyári Kbt.-változások és hatályuk
Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
5. cikk / 9 A reális ellenérték meghatározása
Kérdés: Hogyan értelmezendő az az ajánlatkérői elvárás, hogy az ajánlati ár a dokumentációban meghatározott műszaki/szakmai tartalomnak és a szerződéses feltételeknek megfelelő reális ellenérték legyen?
6. cikk / 9 Kirívóan alacsony ellenszolgáltatási érték meghatározhatósága a kiírásban
Kérdés: Előzetesen, már a kiírásban meghatározhatja-e az ajánlatkérő a kirívóan alacsony ellenszolgáltatási értéket, és amennyiben igen, úgy lehet-e ezt érvényességi feltételként alkalmazni?
7. cikk / 9 Adott eljárás értékhatára alatti ajánlatok minősítése, ajánlattevő kizárhatósága
Kérdés: Ha egy közbeszerzési eljárást – amelynek értéke nem éri el a közösségi értékhatárt – a közösségi eljárásrendben hirdetnek meg, akkor kizárhatók-e azok az ajánlattevők, akiknek ajánlati áruk alatta van a közösségi értékhatárnak? Van-e erre törvényi szabályozás? Például energiaágazatban, építési beruházás esetén az értékhatár: 1 326 163 884 HUF. A kiírásban (felhívásban) a becsült beruházási érték 800 000 000 HUF, de a felhívás a közösségi eljárásrendben, a Kbt. V. fejezete szerint az európai közösségi rendelet V. számú mellékletben jelent meg. Kizárható vagyok-e, ha az én ajánlatom alatta van az értékhatárnak? (A valós ajánlati ár valóban a becsült érték körül van.) Akkor járok el helyesen, ha az ajánlatom az értékhatár fölött van?
8. cikk / 9 Ajánlatok megfelelőségének értelmezése
Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
9. cikk / 9 Kirívóan alacsony ár vizsgálata
Kérdés: Milyen összeg minősül a gyakorlatban kirívóan alacsony árnak? Az ajánlatkérő hogyan ellenőrzi az ajánlattevő nyilatkozatát erre vonatkozóan? Esetleg százalékban határozza meg az ajánlatkérő, hogy az ár vonatkozásában mit tart kirívóan alacsonynak?
