Eljárásrend választása

Kérdés: Az eljárás becsült értéke 2 milliárd fölötti kivitelezés lesz, melyet uniós eljárásrendben tud lefolytatni az ajánlatkérő nyílt vagy meghívásos eljárásban. Melyik eljárásrendet célszerű használni? Van rá lehetőség, hogy ne kelljen közbeszerzési eljárást lefolytatniuk?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben mind a nyílt, mind a meghívásos eljárást szabadon választhatja az ajánlatkérő. Amennyiben több ajánlattevőt vár, úgy van értelme a meghívásos eljárásnak, egyébként valódi előnnyel nem jár, hiszen ugyanúgy nem tud az ajánlatkérő tárgyalni egyik esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Tárgyalás tervpályázati eljárásban

Kérdés: A 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet alapján jól értelmezem-e, hogy tárgyalásos tervpályázati eljárás nem indítható? Ha igen, akkor mi értelme van annak, hogy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapját pedig tartalmazza a szabályozás, de abban nincs szabadsága az ajánlatkérőnek, hogy azt választhassa, miközben más szempontból meg dönthet többféle tervpályázati eljárás választása között?
Részlet a válaszából: […] ...nem teszi lehetővé valóban tárgyalásos kétszakaszos tervpályázati eljárás lefolytatását a jogszabály. További megkötés, hogy ha a becsült érték eléri a huszonötmillió forintot, az ajánlatkérő kizárólag nyílt vagy meghívásos eljárást folytathat le, tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Orosz szankciós nyilatkozat kétszakaszos eljárásban

Kérdés: A 833/2014/EU rendelet 5k. cikke tiltja a közbeszerzési szerződés odaítélését bizonyos orosz érintettségű személyek, szervezetek részére. Ajánlatkérőként helyesen járunk el, ha uniós meghívásos eljárásban kizárólag az ajánlattételi szakaszban kérünk nyilatkozatot a tilalom fenn nem állásáról az ajánlattevőktől?
Részlet a válaszából: […] ...köteles a részvételi szakasz közbeszerzési dokumentumaiban utalni.A jogi rendelkezés alapján tehát az uniós értékhatárt elérő becsült értékű, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás esetén mind a részvételi, mind az ajánlattételi szakaszban elő kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása I.

Kérdés: A nyílt eljárás során építési beruházásra olyan értékű ajánlatok érkeztek, amik messze meghaladták a becsült értéket, így a beszerző érvénytelenné nyilvánította az eljárást. Ezt követően a korábbiakban már volt ilyenre példa, hogy emiatt volt lehetőség közvetlen szerződést kötni ún. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében. A tanácsadó azonban ezt nem indítja el, pedig volt már erre lehetőség eddig. Mi erről a véleményük?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek valóban jogában áll eredménytelenné nyilvánítani egy eljárást, amennyiben a beérkezett ajánlatok mindegyike meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások közül valóban létezik olyan jogalap, mely lehetővé teszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Előzetes piaci konzultációs kötelezettség

Kérdés: A 63/2022. kormányrendelet alapján az uniós értékhatárt elérő becsült értékű, nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárás megindítása előtt kötelező az előzetes piaci konzultáció lefolytatása. Ez alapján jól értelmezem, hogy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás megindítását megelőzően nem szükséges előzetes piaci konzultációt lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése alapján a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti, az uniós értékhatárt elérő becsült értékű, nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő köteles a Kbt. 28. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...van a közbeszerzési törvény 109. §-ának (6) bekezdése alapján. Vagy a megváltozott katalógustartalomnak megfelelően, vagy a nagyobb becsült érték miatt újonnan be kell nyújtani a katalógust az ajánlattevőknek. A másik lehetőség, hogy az ajánlatkérő értesíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Tervpályázati eljárás kötelező lefolytatása

Kérdés: A 310/2015. kormányrendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján – összevetve a korábban hatályos 305/2011. kormányrendelet 1. §-ának (4) bekezdésével, mely kötelezővé tette előzetesen a tervpályázati eljárás lefolytatását – kötelező-e a tervszolgáltatás megrendelésére vonatkozó közbeszerzési eljárás előtt tervpályázati eljárás lefolytatása, vagy az ajánlatkérő a saját szükségleteinek megfelelően dönti el, hogy a közbeszerzési értékhatárok elérése esetén csak "sima" közbeszerzési eljárást, vagy azt megelőzően tervpályázatot is lefolytat?
Részlet a válaszából: […] ...külön szabályokat alkot a tervezési szolgáltatás megrendelésére – a szolgáltatás speciális jellege miatt. Ezek a szabályok egyrészt a becsült érték kiszámítására vonatkozó szabályok között, másrészt a tervezési szolgáltatás megrendelésére vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Ajánlattételi határidő a Kbt. 115. §-a szerinti beszerzéseknél

Kérdés: A Kbt. 115. §-a szabályozza az árubeszerzésnél és szolgáltatásmegrendelésnél a 18 millió forint alatti, építési beruházásnál a 100 millió forint alatti közbeszerzések rendjét. A törvény 115. §-ának (3) bekezdése szerint az ajánlattételi határidő nyílt eljárásban irányadó minimális időtartamára vonatkozó előírás nem alkalmazandó. Ebben az esetben az ajánlatkérő szabadon határozza meg az ajánlattételi határidőt? Vagy a nemzeti eljárásrend szerinti összefoglaló tájékoztatóval induló közbeszerzésekre vonatkozó árubeszerzésnél és szolgáltatásmegrendelésnél 10 napos, építési beruházásnál 15 napos ajánlattételi határidőt kell/ajánlott alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó előírás nem alkalmazandó.A hatályos Kbt. 115. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a tizennyolcmillió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százmillió forintot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Pótmunka értékének mértéke, alvállalkozók bevonása pótmunkára

Kérdés: Van-e előírás arra vonatkozóan, vagy felső értékhatára annak, hogy a pályázaton elnyert vállalási díj hány százaléka lehet a pótmunka értéke? A pótmunkákra lehet-e új alvállalkozókat bevonni? Ha igen, mi ennek a módja, hiszen a hatóságok olyan speciális szakemberek közreműködését is előírhatják, aki(k) az eredeti kiírásban nem szerepeltek feltételként, és az eredeti ajánlati dokumentációnkban sem került(ek) megnevezésre. (Tevékenységük nagyságrendje 10 százalék alatti.)
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő jelezte, hogy tárgyalásos eljárást alkalmazhat, valamint a korábbi eljárásban az építési beruházás vagy a szolgáltatás becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb építési beruházás vagy szolgáltatás becsült értékét is (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Részvételi határidő minimális időtartama

Kérdés: Jogos-e, ha az ajánlatkérő egy nagy becsült értékű tenderben gyakorlatilag öt munkanapot ad a jelentkezés feltételeinek megértésére, dokumentáció átvételére, megértésére, és elviekben tíz nap áll rendelkezésre a részvételi jelentkezésre?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő vélhetően az eljárást megindító hirdetmény megjelenésétől számított öt munkanapot sérelmezi. Ugyanakkor van arra jogi lehetőség, hogy a részvételi szakasz minimum tíz napra rövidüljön a Kbt. 85. §-a értelmében.A Kbt. 85. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.
1
2
3