128 cikk rendezése:
1. cikk / 128 Alvállalkozói nyilatkozat és EKR
Kérdés: Az alvállalkozók bevonására vonatkozó nyilatkozatot is elektronikus úton és az EKR-en keresztül kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani?
2. cikk / 128 Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása
Kérdés: A tavalyi évben közbeszerzési szerződést kötöttünk egy összetett – 3 egységből álló – feldolgozási rendszer 2 egységének beszerzésére. Mindegyik egység önállóan is működőképes, de a leghatékonyabb működést a teljes rendszer biztosítja. Az idén maradt annyi beruházási forrásunk, hogy a 3. csomagolási egységet is meg tudnánk vásárolni, amelynek értéke 68 millió Ft. Lehet-e közvetlenül szerződni a korábbi szerződő partnerrel?
3. cikk / 128 Indikatív ár bizonytalansága
Kérdés: Indikatív ajánlatkérés során a gazdasági szereplők sok esetben jelzik számunkra, hogy az általuk megadott indikatív árak csak bizonyos euró/forint árfolyamszintig és bizonyos ideig tarthatóak. Ilyen esetben az ajánlatkérő hogyan tudja betartani a becsültérték-felmérés szabályait?
4. cikk / 128 Eljárásrend választása
Kérdés: Az eljárás becsült értéke 2 milliárd fölötti kivitelezés lesz, melyet uniós eljárásrendben tud lefolytatni az ajánlatkérő nyílt vagy meghívásos eljárásban. Melyik eljárásrendet célszerű használni? Van rá lehetőség, hogy ne kelljen közbeszerzési eljárást lefolytatniuk?
5. cikk / 128 Tárgyalás tervpályázati eljárásban
Kérdés: A 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet alapján jól értelmezem-e, hogy tárgyalásos tervpályázati eljárás nem indítható? Ha igen, akkor mi értelme van annak, hogy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapját pedig tartalmazza a szabályozás, de abban nincs szabadsága az ajánlatkérőnek, hogy azt választhassa, miközben más szempontból meg dönthet többféle tervpályázati eljárás választása között?
6. cikk / 128 Ajánlattételi határidő meghatározása keretmegállapodásos eljárás 2. részében
Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás 2. részében, versenyújranyitás során releváns az egyedi eljárás becsült értéke? Mi alapján kell megadnia az ajánlatkérőnek az ajánlattételi határidőt, hány napot kell számolnia rá?
7. cikk / 128 Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása I.
Kérdés: A nyílt eljárás során építési beruházásra olyan értékű ajánlatok érkeztek, amik messze meghaladták a becsült értéket, így a beszerző érvénytelenné nyilvánította az eljárást. Ezt követően a korábbiakban már volt ilyenre példa, hogy emiatt volt lehetőség közvetlen szerződést kötni ún. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében. A tanácsadó azonban ezt nem indítja el, pedig volt már erre lehetőség eddig. Mi erről a véleményük?
8. cikk / 128 Előzetes piaci konzultációs kötelezettség
Kérdés: A 63/2022. kormányrendelet alapján az uniós értékhatárt elérő becsült értékű, nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárás megindítása előtt kötelező az előzetes piaci konzultáció lefolytatása. Ez alapján jól értelmezem, hogy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás megindítását megelőzően nem szükséges előzetes piaci konzultációt lefolytatni?
9. cikk / 128 Közszolgáltató ajánlatkérő által alkalmazandó jogszabályok építési beruházás esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő közszolgáltató minőségben lefolytatott építési beruházásánál (tervezés és kivitelezés együtt), amennyiben ellentmondás van a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. kormányrendelet és a 322/2015. kormányrendelet között, akkor az előbbi alkalmazandó, tekintettel arra, hogy az speciális rendelkezéseket tartalmaz? Konkrét esetben, ha közszolgáltató minőségben kerül lebonyolításra a tervezés és kivitelezés tárgyú eljárás, és az eljárás becsült értéke meghaladja az uniós értékhatárt, abban az esetben figyelmen kívül hagyható a 322/2015. kormányrendelet 14. § (3) bekezdése, tekintettel a 307/2015. kormányrendelet 7. § (3) bekezdésére?
10. cikk / 128 Egybeszámítás hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnál
Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál az "egybeszámítás" nem releváns abban a tekintetben, hogy itt a jogalapot nem elsősorban az egybeszámítás, hanem speciális körülmények alapozzák meg? Ha mégis egybe kell számolni egy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást egy másik eljárással, akkor annak hol van jelentősége? (Vagyis lesz egy egybeszámított becsült érték – ami vagy nemzeti értékhatárt elérő, vagy uniós értékhatárt elérő/meghaladó lesz.)