Munkagép rendelkezésre állásának igazolása

Kérdés: A 162/2004. Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdésének a) pontjára vonatkozik a kérdésünk. Munkagépek "rendelkezésre állása" igazolható-e olyan bérleti szerződéssel, amelyben a nyertesség hatályba léptető feltétel, amennyiben az ajánlattevő nem kívánja/tudja a bérbeadót erőforrást nyújtó szervezetként vagy 10 százalék feletti alvállalkozóként bevonni? A bérbeadó ez esetben alvállalkozónak minősül-e? Vagy minek minősül?
Részlet a válaszából: […] ..."rendelkezésre állás" elsősorban azzal igazolható, hogy azadott beruházás megvalósításához, a szerződés teljesítéséhez szükségesmunkagépek az ajánlattevő tulajdonában vannak. Amennyiben az ajánlattevő nemrendelkezik a szükséges munkagépekkel, akkor bevonhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Szerződés melletti nyilatkozatok

Kérdés: Ha például építési beruházás teljesítéséhez az ajánlattevő nem alvállalkozóként, hanem csak eszköz (gép) -bérleti jogviszony keretében vesz igénybe más szervezettől erőforrást, kell-e kötelezettségvállalási nyilatkozatot bekérni a meglévő bérleti (vagy más) szerződése mellett?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy a gépet biztosítószervezet valóban "más szervezetnek", vagy esetleg alvállalkozónak minősül-e.Az elhatároláshoz a Kbt. alvállalkozói definíciójából kell kiindulni. A törvény4. §-ának 2. pontja szerint: alvállalkozó az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Fizetési kötelezettség kikötése a felhívásban, ajánlati dokumentációban

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában vagy a később kiadandó dokumentációban kiköthet-e olyan feltételt, hogy az ajánlattevő akár az ajánlatkérőnek, akár az ajánlatkérő nevében eljáró személynek – bármilyen címen is (például lebonyolítási díj, esetleg az ajánlatkérőnek bérleti vagy tárolási díj stb.) – fizetni legyen köteles? Álláspontom szerint nem, ugyanis a jogszabály és a közbeszerzés lényege, hogy ez egy beszerzés, ahol az ajánlatkérő ellenszolgáltatást köteles fizetni. A jogszabály szellemével és a jogalkotó akaratával ellentétesnek látom ezt a kialakuló gyakorlatot, és mivel a jogszabály kógens, az attól való eltérés sem megengedett. Mi a helyes értelmezés ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kivételt azért érdemes megemlíteni, nevezetesen a Kbt. 26. §-ában meghatározott építési koncessziót, amely olyan építési beruházásnak minősül, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.