Túl magas ár vizsgálata felvilágosításkéréssel

Kérdés: A Kbt. szeptemberi módosítása alapján ajánlatkérőként a túl magas ár miatt is eredménytelenné nyilváníthatjuk a közbeszerzési eljárást, de előtte kérdeznünk kell a nyertes ajánlattevőtől. Ebben az esetben is árindokolást kell kérni a túl magas ár miatt, hasonlóan az alacsony árhoz?
Részlet a válaszából: […] ...alá eső értéket vizsgálhat az ajánlatkérő, vagy a más ajánlattevőktől tájékoztatáskérés lehetőségét, illetve az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Ajánlati kötöttség a hiánypótlás függvényében

Kérdés: A hiánypótlás benyújtásával változik-e az ajánlati kötöttségünk időtartama?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásonként határozza meg a Kbt. az ajánlati kötöttség időtartamát, mely áru és szolgáltatás esetében harminc nap, építési beruházás esetében hatvan nap. Amennyiben az ajánlatkérő nem tudja befejezni az elbírálást az előzőek szerinti határidőben, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

46/2011. Korm. rendelet hatálya alatti ajánlatkérő döntési jogköre

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a 46/2011. Korm. rendelet hatálya alá tartozik, ki dönt a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdése szerint: az ajánlatkérő kötelezettségvállalója, vagy az NFM? Az ajánlatok bírálata során az ajánlatkérő észleli, hogy az egyik ajánlattevőt ki kell zárnia olyan okok miatt, amelyek nem hiánypótoltathatók, vagy az ajánlattevő nem tudta pótolni azokat. A kizárásról való értesítéssel meg kell-e várnom az NFM jóváhagyását, és az összegezésben kell kihirdetnem a kizárást, vagy köteles vagyok 3 munkanapon belül értesíteni az ajánlattevőket?
Részlet a válaszából: […] ...értékű árubeszerzést vagy szolgáltatásmegrendelést, továbbá a nettó százötvenmillió forintot elérő becsült értékű építési beruházást megvalósítani kívánó szervezet (a továbbiakban: érintett szervezet) az általa szükségesnek tartott közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Szerződéskötés késedelme aláírt támogatási szerződés hiányában

Kérdés: Eredményesen lezárult egy közbeszerzési eljárás, de mivel nem volt aláírt támogatási szerződés, az összegezés megküldésétől számítva letelt a szerződéskötésre rendelkezésre álló 30 nap. Mi tehetünk?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése előírja a harminc napon belüli (építési beruházás esetében hatvan napon belüli) szerződéskötést az alábbiak szerint.Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

Eredménytelenség közszolgáltató keretmegállapodásos eljárásában

Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?
Részlet a válaszából: […] ...fennállnak. Az első rész szerinti eljárásbana 3-5. és 6-7. címek rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogyaz építési beruházás dokumentációjának nem kell árazatlan költségvetést és az etörvény felhatalmazása alapján alkotott külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Bírálati időszak tartama

Kérdés: Az ajánlatok elbírálásával kapcsolatos értékelési időszaknak van-e minimális, illetve maximális időtartama?
Részlet a válaszából: […] ...(a továbbiakban együtt: eredményhirdetés). Azeljárás eredményét legkésőbb az ajánlatok felbontásától számított harminc -építési beruházás esetében hatvan – napon belül, az ajánlati felhívásbanmeghatározott eredményhirdetési időpontban nyilvánosan kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

"Eredményhirdetés" tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?
Részlet a válaszából: […] ...(a továbbiakban együtt: eredményhirdetés). Azeljárás eredményét legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc -építési beruházás esetében hatvan – napon belül, az ajánlati felhívásbanmeghatározott eredményhirdetési időpontban nyilvánosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Ajánlatok tartalmának vizsgálata bontáskor

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlatok bontásakor az ajánlatkérő vizsgálja az ajánlatok tartalmát is? Ha igen, mikor? Illetve: jogszerű-e az, és ha igen, milyen rendelkezés alapján, ha az ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvben rögzíti, hogy az ajánlat tartalmi vizsgálatára, minősítésére az ajánlatok bontásakor nem került sor? Ilyen esetben az ajánlatkérőnek milyen határidővel kell megvizsgálnia az ajánlatokat?
Részlet a válaszából: […] ...kihirdetnie (együtt: eredményhirdetés). Az eljáráseredményét legkésőbb az ajánlatok felbontásától számított harminc – építési beruházásesetében hatvan – napon belül, az ajánlati felhívásban meghatározotteredményhirdetési időpontban nyilvánosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése

Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
Részlet a válaszából: […] ...is, amelyek a pénzügyi-gazdaságialkalmasság körében előírhatók (66. §), és közbeszerzési tárgyanként(árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése) meghatározzaazokat is, amelyek a műszaki-szakmai alkalmasság körében alkalmazhatók (67....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Ajánlattevők értesítése irreálisan alacsony ár alkalmazásakor

Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] ...Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapúindokolást, amely különösen a gyártási folyamat, az építési beruházás,illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, a választottműszaki megoldásra, a teljesítésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.
1
2