7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye
Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
2. cikk / 7 "Nulla" ár kezelése az ajánlatban
Kérdés: Egy előadáson azt hallottam, hogy van olyan EUB-döntés, mely szerint a nulla árat is el kell fogadni az ajánlatban. Ennek van-e bármilyen alapja?
3. cikk / 7 Részletesárajánlat-meghatározás értelmezése hiánypótlásnál
Kérdés: A hiánypótlás szabályainál a 71. § (8) bekezdésének b) pontjában, a zárójelben lévő "részletesárajánlat"-meghatározás mit takar? Értelmezhető árubeszerzésre vagy szolgáltatásmegrendelésre is?
4. cikk / 7 Hiánypótlás, érvénytelenség
Kérdés: Építési beruházásban az ajánlatkérő árazatlan költségvetést adott ki. Az ajánlattevő ajánlatát úgy nyújtotta be, hogy a beárazott költségvetés nem tartalmazta az összes – ajánlatkérő által kiadott – költségvetési sort. (Nem hiányosan töltötte ki, vagy nem adott árat egyes sorokra, hanem sorokat törölt az ajánlatkérő által kiadott költségvetésből.) A Kbt. 63. §-ának (8) bekezdése kiterjedhet-e arra, hogy az ajánlattevő hiánypótlás keretében pótolja a hiányzó költségvetési tételeit (sorait) és egységárait, feltéve hogy a javítás a teljes ajánlati ár változását nem eredményezi, vagy ilyenkor az ajánlat érvénytelen?
5. cikk / 7 Felolvasólap és költségvetés pótolhatósága építési beruházásra irányuló beszerzéseknél
Kérdés: Építési beruházások esetén a végleges ajánlatok megtételekor a felolvasólapot és a költségvetést kell benyújtani. Hiánypótoltatható-e a felolvasólap, ha nem nyújtották be azt? Annak hiányában érvényessé nyilvánítható-e az ajánlat a költségvetési főösszesítő alapján? Másrészt, amennyiben csak a felolvasólap kerül benyújtásra, hiánypótoltatható-e a költségvetés? Harmadrészt (építési beruházás esetén), amennyiben a végleges ajánlat keretében benyújtott költségvetés hibás, alkalmazható-e rá a Kbt. 67. §-ának (8) bekezdése és milyen körben?
6. cikk / 7 Hiánypótlás lehetősége egy ajánlati oldal beadásának hiányára
Kérdés: Cégünk építési beruházási tenderen indult. A kiírásban foglaltak szerint az ajánlatkérő által kiadott árazatlan költségvetést beárazva be kell adnunk a szakmai ajánlat részeként, továbbá hogy a költségvetési főösszesítőben kalkulált összesen árat kell ajánlati árként a felolvasólapon megadni. Az ajánlatot beadtuk, felbontották. Majd észleltük, hogy az árazott költségvetés egyik munkafüzetlapját, amely a térfigyelő kamerák szerelésével kapcsolatos költségeket részletezte, nem adtuk be, így azt önkéntes hiánypótlás keretében benyújtottuk. Ez a 200 oldalas költségvetés egy oldala, ami sem az ajánlati árat, sem annak egyetlen árelemét sem változtatta meg, és semmilyen más módosítást sem jelentett a benyújtott ajánlaton, egyszerűen kihagytunk egy oldalt. Az ajánlatkérő érvénytelennek minősítette az ajánlatot a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozva. Mi ezt vitatjuk, de érdemes-e jogorvoslatot indítanunk?
7. cikk / 7 Ajánlatkészítés költségeinek viselése, átháríthatósága
Kérdés: Az ajánlat elkészítésének költsége áthárítható-e az ajánlatkérőre, azaz az beszámítható-e a megkötendő szerződés szerinti árba – nyertesség esetén?
