11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Összeférhetetlenség építési beruházások esetében
Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
2. cikk / 11 Erőforrás igénybevehetősége
Kérdés: A legutóbbi módosítás szerint a teljesítés mely részére lehet igénybe venni erőforrást? Mennyiben változott az erőforrás meghatározása a korábbi szabályozáshoz képest?
3. cikk / 11 Alvállalkozó bevonásának kötelezettsége
Kérdés: Nagykereskedelmi vállalkozás ajánlattételkor köteles-e bevonni alkatrészgyártót alvállalkozóként (akár 10 százalék alatti, akár e mérték feletti), valamint minden egyes gyártót bevonni vegyes pótalkatrész-pályázatban?
4. cikk / 11 Együttes megfelelés alkalmassági minimumkövetelményeknek
Kérdés: Igaz-e, hogy a Kbt. szerinti keretszerződés alapján nem minősülhet alvállalkozónak az a cég, amely a szerződés teljesítésében a Kbt. 69. §-ának (8) bekezdése szerint közreműködik, és 10 százalék alatt alkalmasságot is igazol? Milyen jogszabályhely értelmezhető így?
5. cikk / 11 Szállító minősítése
Kérdés: Mi ajánlattevőként a teljesítést úgy oldjuk meg, hogy megrendeljük a szállítandó, szerződésbe foglalt árut a gyártól, és azt a gyár leszállítja, de egyből az ajánlatkérő raktárába. Ehhez a gyár igénybe vesz szállítócéget, de nem mi – ajánlattevő – rendeljük meg a szállítást a speditőrtől, hanem a gyár. Ez alapján mi úgy gondoljuk, hogy a szállítócég nem a mi alvállalkozónk, hiszen nem mi állunk vele szerződésben, nem mi bízzuk meg, és nem mi fizetjük, hanem a gyár. Természetesen részt vesz a teljesítésben, de nem velünk van közvetlen kapcsolatban. Alvállalkozónak számít-e a szállító?
6. cikk / 11 Alvállalkozó "cseréje"
Kérdés: A Kbt. szerint van lehetőség az alvállalkozó cseréjére, így javasolt mindenképpen bevonni egy alvállalkozót, arra az esetre, ha szükség lenne a végrehajtás során új vagy másik szakértelemre. Ez a megoldás csak 10 százalék feletti alvállalkozóra vonatkozik, aki az alkalmasságban segít, vagy 10 százalék alattira is, akit a teljesítésbe vonok be? Van lehetőségem külső szakértőt (10 százalék alatti alvállalkozó) cserélni akkor, ha az alkalmassági kritériumoknak megfelel az új bevonni kívánt szakértő? Továbbá házon belüli (ajánlattevőnél munkaviszonyban álló) szakértőt kicserélhetek-e külső szakértőre?
7. cikk / 11 A gyártó minősítése
Kérdés: Ha a gyártó nem alvállalkozó, minek fog minősülni, ha nem minősíti alvállalkozónak az ajánlattevő a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése alapján?
8. cikk / 11 Uniós anyavállalat referenciájának felhasználása magyarországi forgalmazója által
Kérdés: Európai Unióban levő gyártó anyavállalat szállítási referenciáit magyarországi ajánlatában felhasználhatja-e (például mennyiségi okokból) az anyavállalat termékeinek magyarországi forgalmazója (megbízási szerződés alapján), ha nem leányvállalata az uniós anyavállalatnak?
9. cikk / 11 Alvállalkozói közreműködés tényleges arányának megállapítása
Kérdés: Hogyan tudjuk megállapítani, hogy az ajánlattevő által megjelölt alvállalkozók ténylegesen az általa megadott százalékban működnek közre, hiszen a közreműködési százalékot nem kell megadnia, csak azt, hogy 10 százalék feletti vagy alatti alvállalkozóról van szó, így viszont nem tudjuk alkalmazni a 25 százalékos szabályt?
10. cikk / 11 Alkalmasság igazolására alvállalkozóként igénybe vett gyártó minősítése
Kérdés: Ajánlattevő Magyarországon elsősorban kereskedelmi tevékenységet folytat, melynek során a külföldi gyárak termékeit igyekszik értékesíteni. A törvénymódosítás fényében egyértelművé vált, hogy a teljesítés során igénybe venni kívánt gyártó nem minősül alvállalkozónak. Értelmezésünk szerint ez akkor is így van, ha a gyártótól származó teljesítés értéke a 25 százalékot meghaladja, vagy akár annál nagyobb értékű, lévén hogy ki van emelve – kivételként – az alvállalkozók köréből. A gyártó révén azonban lehetőség van alkalmasság igazolására is, de ebben az esetben a gyártóra is vonatkoznak a (10 százalék feletti) alvállalkozókra érvényes szabályok. Éppen ezért, ha a beszerzés teljes nettó értékének 25 százalékot meghaladó része az alkalmasság igazolására igénybe vett – egyébként alvállalkozói körből kivételnek számító – gyártól származik, akkor a gyárral mint alkalmasság igazolására igénybe vett alvállalkozóval közös ajánlatot kellene tennünk a közbeszerzési eljárás során?
