Szerződés késői aláírása

Kérdés: Eljárásunkban 3 darab előzetes vitarendezés miatt a szerződéskötésre nyitva álló határidő lejárt, a Kbt. 80. § (5) bekezdése értelmében a szerződéskötésre nem kerülhetett sor, mert a Kbt. 131. § (5) bekezdésében írt határidő lejárt. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmekben foglaltaknak nem adott helyt, az összegezést nem módosította. Megköthető-e a szerződés a szerződéskötésre nyitva álló 30 napos határidő elteltét követően? A moratórium természetesen már letelt. Szükséges/lehetséges-e nyilatkozat bekérése a nyertes ajánlattevőtől a Kbt. 131. § (7) bekezdése, illetve a 75. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától számított harminc - építési beruházás esetén hatvan - nappal meghosszabbodik.(6) Az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Műszaki tartalom módosíthatósága az ajánlattételi határidő elhalasztásával

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?
Részlet a válaszából: […] ...más szempontból. Szolgáltatásmegrendelés esetén a közbeszerzés mennyiségét érintő hangsúlyos megítélésű feltétel, míg építési beruházás és árubeszerzés esetén pedig kapacitás rendelkezésére állást is érintő feltétel. Ez utóbbi esetben ugyanis az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Erőforrás igénybevételével kapcsolatos bejelentés formája

Kérdés: A dokumentációban szerepel, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésének alkalmazása során a KDB D.453/17/2012. számú határozatában foglaltak figyelembevételével jár el. Mit tartalmaz ez a döntés?
Részlet a válaszából: […] ...alvállalkozóként megjelölésre került, vagy- ha az alkalmassági követelmény korábbi szállítások, szolgáltatások vagy építési beruházások teljesítésére vonatkozik, az ajánlattevő (részvételre jelentkező) nyilatkozik arról, hogy milyen módon vonja be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...-ának (2) bekezdésehelyébe a következő rendelkezés lép:"A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzésekvagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani,amelyeka) beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor [a 39...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Egyszerű, háromajánlatos eljárások nyilvánossága

Kérdés: Várható-e, hogy a nemzeti rezsimben lefolytatandó egyszerű, háromajánlatos eljárásoknak a potenciális ajánlattevői kör szélesítése érdekében létrejön egy portál, vagy bármilyen szolgáltatás, ahol csak a beszerzés tárgya, a határidő és ajánlatkérő kapcsolattartója, elérhetősége kerülne feltüntetésre? Így az egyszerűsítésekből adódó gyorsabb eljárás lehetősége mellett a nyilvánosság is értesülhetne a beszerzésekről?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése szerint ugyanis, haaz árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonötmillióforintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a nyolcvanmillióforintot, az ajánlatkérő a törvény 249. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Kizáró okokkal kapcsolatos változások

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
Részlet a válaszából: […] ...előtt tett, illetve közjegyző által hitelesített nyilatkozatot;– a törvény 61. § (1) bekezdésének d) pontja esetében azépítési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásmegrendelésre irányulóközbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Kötelező részajánlattétel

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyából kellkiindulniuk. Ennek alapján – a beszerzés tárgyának jellegéből következően -elkülöníthető egymástól az építési beruházás, az árubeszerzés és a szolgáltatásmegrendelése. Ezen beszerzési tárgyaknak a Kbt.-ben megadott fogalmából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Nyertessé nyilvánítás jogi kifogás elbírálásának folyamatban léte alatt

Kérdés: Amennyiben oly módon nyilvánít győztesnek egy ajánlattevőt a bírálóbizottság és a döntéshozó testület, hogy közben a másik pályázó (akinek érvénytelenítette ajánlatát, de nem formai hiba miatt ugyanez a grémium) jogi kifogást nyújtott be, és nincs még ez ügyben határozat, a nyertessé nyilvánítás érvényesnek tekinthető-e? Élhet-e kártérítési keresettel a nyertesnek nyilvánított cég, ha mégsem ő lesz a tender lebonyolítója?
Részlet a válaszából: […] ...eredményhirdetésen történő átadását vagymegküldését követő naptól számított huszadik napnál korábbi és harmincadik -építési beruházás esetén hatvanadik – napnál későbbi időpontban;– amennyiben jogorvoslati eljárás indul, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhezszükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás,illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható– a számviteli jogszabályok szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Felkerülés a minősített ajánlattevők jegyzékére

Kérdés: A gyakorlatban hogyan lehet felkerülni a minősített ajánlattevők jegyzékére?
Részlet a válaszából: […] ...gyógyszergyártók esetében aGMP-követelmények – meglétét igazoló tanúsítványt bemutatni, kivéve ha akérelmező kizárólag építési beruházással kapcsolatos kategóriákban kívánminősített ajánlattevő lenni. Alkalmatlan a kérelmező abban az esetben is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.
1
2