9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Közbeszerzési tervben nem szereplő beszerzési igény kezelése
Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő közbeszerzési tervében szerepel egy bizonyos tárgyú beszerzés, és jelenleg van egy 150 000 forint értékű ugyanilyen tárgyú beszerzési igény, ami nem szerepelt a tervben, a közbeszerzési tervre tekintettel az annak keretében tervezett beszerzésekkel egybe kell számítani a most felmerült igényt? Erre a beszerzési tárgyra most lenne szüksége az igénylőnek, nem hónapok múlva, mire a szerződés megköttetik a közbeszerzés alapján. Esetleg amíg el nem érjük a közbeszerzési értékhatárt, a beszerzési szabályzatunk szerint eljárva közbeszerzés nélkül is beszerezhetünk ebben a tárgyban?
2. cikk / 9 Egyházak közbeszerzés-kötelezettsége
Kérdés: Egyházi ingatlant szeretnénk felújítani pályázati pénzből. A támogatásra egyház pályázik. Ebben az esetben ki kell írni közbeszerzést a kivitelezésre?
3. cikk / 9 Egyházi személy közbeszerzés-kötelezettsége
Kérdés: Egyházi személy szeretne építési beruházást kezdeményezni 100% támogatási intenzitással. Az új szabályok alapján teljes az egyházi jogi személyek mentessége, vagy csak részleges?
4. cikk / 9 Támogatott beszerzés közbeszerzés-kötelezettsége
Kérdés: Egy nem közbeszerzés-köteles cég vagyunk, többségi részben EU-s támogatást kapunk termékbeszerzésre. Három termék van, egy 9 M Ft, egy 26 M Ft és egy 250 M Ft értékű. Csak egy eljárás során tudjuk ezt megvalósítani? Milyen opciókkal, részajánlattétel lehetséges-e a beszerzés kapcsán stb.? Esetleg opció, hogy szétbontjuk három eljárásra, vagy a 9 és a 26 milliós tétel "kikerül" a közbeszerzés alól, és a nagy értékű beszerzést írjuk csak ki? (A termékek mind gépek, melyeket egymástól függetlenül veszünk meg, de egy üzemben, egy gyártósort támogatnak, vagy egészítenek ki.)
5. cikk / 9 Tervezési szolgáltatások egybeszámítása
Kérdés: Hogyan kell a különféle tervezési szolgáltatásokat egybeszámítani a Kbt. 18. §-ának (2) bekezdésére tekintettel? Hogyan értelmezzük a műszaki-gazdasági funkcionális egység fogalmát a tervezési szolgáltatások esetében? A korábbi gyakorlat szerint a szolgáltatás hasonlósága alapján egybeszámítottuk az adott évben jelentkező valamennyi magasépítési tervezési szolgáltatást. A Közbeszerzési Hatóság részekre bontás tilalma alkalmazásához kiadott útmutatója azt írja, hogy a szolgáltatások esetében nem a hasonlóság a vizsgálat elsődleges szempontja, hanem az egy közös cél, vagyis ugyanazon építési beruházáshoz kapcsolódó valamennyi tervet (engedélyes, kiviteli), még ha ezek elkészítése nem is egy időben merül fel, egybe kell számítani. De ha egy adott évben több különböző építési beruházáshoz kell kiviteli terveket beszereznem, amelyek nyilvánvalóan nem egy közös cél megvalósítását szolgálják, akkor e tervezési szolgáltatások becsült értékét a szolgáltatás hasonlósága miatt már nem kell egymással egybeszámítani?
6. cikk / 9 Közösségi értékhatárt meghaladó beszerzések lebonyolítása nemzeti eljárásrendben
Kérdés: A Kbt. 18. §-ának (3) bekezdése alapján a feltételek teljesülése esetén akárhányszor megtehetem, hogy közösségi eljárás helyett nemzeti eljárást folytatok le? Vagyis előállhat az a helyzet, hogy az egybeszámítás alapján a közösségi értékhatárt meghaladó beszerzéseket nemzeti eljárásrend szerint bonyolítom le teljes egészében?
7. cikk / 9 Minisztériumi háttérintézmény közbeszerzés-kötelezettsége konferenciaszervezés esetén
Kérdés: Május folyamán három különböző helyszínen kb. 300 fős, kétnapos (2 éj) konferenciát szervezünk – minisztériumi háttérintézményként. A jelentkezőknek térítésmentes a részvétel. Kérdezem, hogy kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk, ha igen, akkor milyen eljárást és milyen okból? (Több szállodával van tavaly megkötött, de az idei évre is érvényes ún. együttműködési megállapodásunk, amelyben a kiírt árnál lényegesen olcsóbban kapunk szállást és ellátást. A vélemények a kérdésben megoszlanak.)
8. cikk / 9 Közbeszerzés és közpénz kapcsolata
Kérdés: Az önkormányzat egyik intézménye (közétkeztetési intézmény) étkeztetést végez a település diákjai, illetve a lakosság számára, valamint esetenként rendezvényeket szervez (lakodalom, ballagás stb.), amelyek során ételt szolgáltat. A kérdésünk a következő: A felsorolt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges élelmiszer-alapanyagok beszerzésére kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Az egy év alatt beszerzendő élelmiszer mennyiségének becsült értéke nettó 80 millió forint. (Kaptunk X. Y. jogász által jegyzett körlevelet, amelyben részletesen megindokolva kifejti, hogy mivel a diákok étkeztetésének árát a szülő fizeti saját költségére, így e tétel nem minősíthető közpénznek, közpénz csak az önkormányzati normatívából fedezett rezsiköltségek ellentételezése. Így e körlevél szerint nem szükséges közbeszerzési eljárást lefolytatni a fentiekben vázolt esetben.)
9. cikk / 9 Pályáztatási kötelezettség fennállása
Kérdés: Karbantartási anyagok tárgyában sikertelen egyszerű, közzététel nélküli eljárást folytattunk le két alkalommal. Anyagcsoportokra kértünk részajánlatokat a közelben lévő valamennyi nagy barkácsáruháztól és kiskereskedőktől egyaránt. Atervezett beszerzési költség éves szinten 4-5 millió forint, az összes karbantartási anyagra. Az első sikertelen pályázat után megkérdeztük az érintetteket, hogy miért nem pályáztak? Kiderült, hogy nem forgalmazzák teljeskörűen az egy-egy anyagcsoportba tartozó termékeket, s tekintettel az általunk felhasznált "csekély" mennyiségre, nem is kívánnak vele foglalkozni. Továbbá a pályázat elkészítésével járó többletmunka s siker esetén a forgalomnövekedés nem áll arányban egymással. Feltételezem, azt javasolják, hirdessük meg a Közbeszerzési Értesítőben beszerzési igényünket. Ezt meg is tesszük, ám mivel a teljesítésben csak olyan pályázók vehetnek részt, akik kb. 10 km-en belül elérhetők – hiszen a karbantartásianyag-igény többsége sürgős beszerzéseket tesz szükségessé, s nem tudjuk vállalni a nagy távolsággal járó többletköltségeket, sem időben, sem szállítási kapacitásban – mi a helyzet, ha nem tudunk többszöri pályázatkiírás esetén sem sikeres eljárást lebonyolítani, meddig kell pályázni?