41 cikk rendezése:
31. cikk / 41 Bonyolító cég költségének forrásai
Kérdés: Az ajánlatkérő nem tudja megfizetni a közbeszerzési eljárásait lebonyolító céget. Olyan alternatív megoldásban gondolkodik, hogy például a pályázaton ajánlattevőként indulóktól vagy legalább a nyertestől a bonyolító valamiféle díjazást kapjon, mármint a dokumentáció ellenértékén kívül. A központosított közbeszerzés adta az ötletet, ahol az ajánlattevő fizeti a közbeszerzési díjat. Akár úgy is lehetne, hogy a nyertes egy fix összeget köteles megfizetni a pályázatot lebonyolító cégnek, de arról is szó lehet, hogy egy százalékos arány kerülne meghatározásra, amely szerint a végső ár 0,5 százalékát fizetné meg a nyertes a lebonyolítónak. Van-e erre törvényes lehetőség?
32. cikk / 41 Ajánlatkérő jogosultsága az ajánlati ár maximalizálására
Kérdés: Jogszerű-e az ajánlatkérő részéről az az ajánlati érvényességi feltétel, hogy az ajánlat/részajánlat értéke nem haladhatja meg a tételesen megadott becsült értéket (azaz ajánlatkérő maximalizálja az ajánlati árat)?
33. cikk / 41 Referencialevél érvényessége, felhasználhatósága
Kérdés: Alkalmasság igazolására referencialevelet csak eredeti példányban lehet beadni? Meddig érvényes a referencialevél? Például a 2003-2004-es évek igazolására alkalmas-e az ahhoz képest korábbi dátummal ellátott referencialevél?
34. cikk / 41 Mintapéldány bekérése közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Feltételezzük, hogy ha az ajánlattevő szeretne mintapéldányt az ajánlathoz bekérni, akkor ezt kétféleképpen írhatja elő: előírhatja alkalmassági feltételként, és előírhatja az egyéb információk között, ahol ez lehet egy érvénytelenségi ok. Problémám az, hogy tegyük fel, ezek burkolóanyagok, hogyha az alkalmassági feltételek között írom elő, akkor elvileg más a következménye a hiánypótlás szempontjából, mintha mondjuk érvénytelenségi vagy érvényességi okként az egyéb információk között. Erre tudnának valami tanácsot adni?
35. cikk / 41 Többváltozatú ajánlatértékelés során követendő gyakorlat
Kérdés: Többváltozatú ajánlatértékelés során követhető-e olyan gyakorlat, mint a "PRAG" eljárásokban, vagyis az ajánlatok minimális követelményeire – mint alapváltozatra – adott legkedvezőbb ajánlat esetén vizsgálandók-e csak az ettől eltérő változatok, vagy pedig az összes ajánlat összes változatát önálló és egyenlő szinten kell elbírálni?
36. cikk / 41 Adóigazolás érvényessége a Ket. hatálybalépése után
Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott kizáró ok tekintetében a 63. § (3) bekezdés szerinti igazolás fogadható el. Azonban a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 83. § (3) bekezdése kimondja, hogy – többek között – az adóigazoláson is fel kell tüntetni, hogy azt az adóalany mely szerv eljárásában kívánja felhasználni. Eddigi gyakorlat szerint az ajánlattevő egyszerre több igazolást kért, mivel azok lényegében egy évig felhasználhatók az eljárásokban. Elfogadható-e az ajánlatkérő által olyan adóigazolás, amelyen az igazolás kiállításának "céljaként" nem az ő eljárása, hanem egy korábbi eljárás ajánlatkérője szerepel. Helyes-e az az álláspontunk, hogy azért fogadható el ilyen igazolás, mert a Ket. nem mondja ki, hogy az ilyen okirat csak az adott célra használható fel, és a Kbt. szerinti kizáró ok alóli mentességet is egyértelműen bizonyítja, mivel az nem az ajánlatkérő szervezettől függ?
37. cikk / 41 Cégkivonat érvényessége
Kérdés: Az ajánlatkérő a felhívásban nem írta elő, hogy az általa becsatolni kért cégkivonatok milyen "frissek" legyenek. A gyakorlatban ilyenkor mi az elfogadott?
38. cikk / 41 Ajánlatok számának és az eljárás érvényességének összefüggései
Kérdés: Nemzeti értékhatár felét el nem érő "egyszerű" közbeszerzési eljárásban az első körben való érvényességhez három beérkezett ajánlat szükséges. (Bár a jogszabályi hivatkozások tételesen nem tartalmazzák, de az egyszerű eljárás hirdetménymintája alapján ebben az eljárásban is alkalmazható a részekre történő ajánlattétel lehetőségének megadása.) Ha lehetőséget adtunk részekre történő ajánlattételre, és a beérkezett ajánlatokból csak azok bontása után derülhet ki, hogy ki mely részre adott ajánlatot, előfordulhat olyan eset, hogy egyes részeket egy vagy két ajánlat érint. Kérdés, hogy az érvényességhez szükséges három beérkezett ajánlatot az egész eljárás szintjén vagy részszinten kell vizsgálni? Szintén ehhez kapcsolódó kérdés, hogy mi a teendő akkor, ha az ajánlattételi felhívás alapján olyan küldemény érkezik, amely minden jel szerint (címzés, megjelölés, hivatkozás stb.) ajánlatot tartalmaz, de csak a bontáskor derül ki, hogy csupán egy nemleges választ tartalmaz, miszerint nem kíván ajánlatot tenni. Mit lehet ilyenkor tenni, tudatában annak, hogy a bontás már megtörtént, de nincs három ajánlat?
39. cikk / 41 Közbeszerzési referensi tevékenység szakmai feltételei
Kérdés: Milyen szakmai feltételek megléte mellett lehet valaki közbeszerzési referens? Van-e jelenleg olyan végzettség, amelynek birtokában a fenti tevékenység gyakorolható?
40. cikk / 41 Igazolások érvényessége kikötés hiányában
Kérdés: Amennyiben nincs kikötve a közbeszerzési pályázatban a cégkivonat, illetve az igazolások érvényességi ideje, abban az esetben azok meddig érvényesek?
