Visszavont ajánlat érvénytelenné nyilvánítása

Kérdés: Az ajánlattevő az ajánlattételi határidőben ajánlatot nyújtott be az EKR-ben, majd ezt követően visszavonta azt, valamint úgy nyilatkozott, hogy tudomásul veszi az ajánlata érvénytelenné nyilvánítását. Mindezek alapján az ajánlatkérő megállapította, hogy az ajánlattevő ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen, tekintettel arra, hogy annak visszavonása sérti a Kbt. 81. §-ának (11) bekezdésében előírt ajánlati kötöttséget. Az érvénytelenítés jogcíme: Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pont: egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. Ez miért nem ütközik a Kbt.-be, amikor erre a lehetőségre külön eljárási cselekmény is létezik az EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] ...kötöttségre az alábbiak szerint:A nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától kötve van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Szerződéskötést megelőző módosítás ajánlati kötöttség beálltát követően

Kérdés: Ajánlati kötöttség beálltát követően bekövetkezhet-e olyan előre nem látható helyzet, ami miatt szerződést lehet módosítani szerződéskötés előtt?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a szerződést azzal a tartalommal kell aláírni, melyben megegyeztek a felek.A Kbt. 131. § (1) bekezdése szerint eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel – közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Összegzés kiadásának határideje

Kérdés: Cégünk részt vesz egy európai uniós, nyílt, nem közös közbeszerzési eljárásban. A pályázat feltételes, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő (AK) közlése szerint a közbeszerzés megkezdésekor az eljáráshoz kapcsolódó fedezet még nem áll rendelkezésre a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) Egészségügyi Program keretében. Vagyis a Ptk. 6:116. § (1) bekezdése alapján a felek a szerződés hatálybalépésének felfüggesztő feltételeként kötik ki a teljes fedezet rendelkezésre állását. AK a kiegészítő tájékoztatáskérések nagy mennyisége miatt kétszer is meghosszabbította az ajánlattételi határidőt, hogy legyen ideje és módja a kérdésekre a válaszokat megadni. A végső határidő ezáltal április vége volt, mely határidőig bezárólag beadtuk a pályázatunkat. Bontást követően cégünk ajánlata volt a legjobb. A hiánypótlást benyújtottuk, de az EKR-felületen AK azóta sem tett közzé semmilyen kommunikációt. AK képviselőjétől (lebonyolító szerv) telefonon történt érdeklődés alapján azt a választ kaptuk, hogy a pályázat európai uniós jellege és feltételes volta miatt akár magasabb kormányzati szerveknél is át kell futtatni az értékelést, ezért több hét is eltelhet a kommunikáció következő lépcsőjéig. Nekünk azonban minél hamarabb szükségünk lenne arra, hogy a pályázat eljusson az összegzés fázisába. Ennek oka az építőanyagárak manapság sokszor követhetetlen, meredek emelkedése. Kérdésünk tehát az, hogy a lebonyolító szervnek mennyi idő áll rendelkezésére az összegzés kiadásáig, a törvények nyújtotta kereteken belül, a Kbt. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...alábbi szabályai alapján:– a nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától kötve van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Hiánypótlás tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérőnek az az álláspontja, hogy nem adhat hiánypótlási határidőt, mert az eljárási szabály szerint a tárgyalás végéig lehet hiánypótolni. Mire alapozza ezt? És mi a helyzet akkor, ha gyakorlatilag nincs szakmai ajánlat az első ajánlatban?
Részlet a válaszából: […] ...benyújtott, ajánlati kötöttséget nem eredményező első ajánlat vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az megfelel-e a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatot a tárgyalások megkezdését megelőzően akkor kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Értékelési szempontrendszerben meghatározott szempontok rögzítése a felolvasólapon

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő termékmintát vizsgál az értékelés során, az értékelési szempontra vonatkozó vállalást rögzíteni kell a felolvasólapon?
Részlet a válaszából: […] ...Ezt az ajánlattevők által benyújtott információk alapján tudja megtenni.A Kbt. 76. § (13) bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban olyan előírásokat határoz meg, amelyek biztosítják, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevők által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának határideje

Kérdés: Jogos-e az ajánlatkérő igénye, hogy a szerződéskötést megelőzően az ajánlati biztosítékot hosszabbítsuk meg, hogy ne hétvégén járjon le? Mi írja ezt elő? (Így hosszabb lesz az ajánlati kötöttségi időszak is, és ez nem eljárási határidő, hanem a szerződéskötésre vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] ...értelmében az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni. Ha a közbeszerzési törvény másként nem rendelkezik, nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés – ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Ajánlati kötöttség elektronikus árlejtésnél

Kérdés: Az ajánlatkérő az árlejtéstől eltekint, így másként áll be az ajánlati kötöttség, gyakorlatilag visszamenőleg. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet az ajánlati kötöttséget aszerint szabályozza, hogy sor került-e az árlejtésre vagy sem. Mivel az árlejtés a bírálati szakaszban történik, mindenképpen érvényes ajánlattevő kell, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

EKR-ben benyújtott ajánlat módosításának módja

Kérdés: Ha már benyújtottam az ajánlatot az EKR-ben, de még módosítani szeretnék rajta, vissza kell-e vonnom az ajánlatot, vagy elegendő visszanyitnom?
Részlet a válaszából: […] ...Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben, amennyiben az ajánlati kötöttség még nem állt be, ugyan benyújtottnak minősül az adott ajánlat, valójában az ajánlatkérő szabadon visszanyithatja. A visszanyitás technikai értelemben nem a visszavonást jelenti, azonban jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Eljárás szerződéskötési határidő elmulasztása esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az összegezéstől számított (60 nap) ajánlati kötöttség ideje lejárt, és a nyertes ajánlattevő még nem írta alá a szerződést? (Ajánlati biztosíték nem került kiírásra az eljárás során.)
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevőnek szerződéskötési kötelezettsége van. Mivel az elmúlt időszakban több olyan közbeszerzési jogorvoslati eljárás is történt, melyben elmarasztalták az ajánlattevőt a szerződés aláírásának elmaradása miatt, javasoljuk igazolható módon felhívni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Tárgyalástól eltekintés jelzése a hirdetményben nyílt eljárásban

Kérdés: Szükséges-e jelezni a hirdetményben, ha az ajánlatkérő a tárgyalástól el szeretne tekinteni a nyílt eljárás során, függően a beérkező ajánlatoktól? Ez gyakorlatilag egyébként eljárástípus-váltást jelent, ami nem feltétlenül megengedett a közbeszerzésben. Szükséges-e indokolnia a döntését az összegezésben? Nem nyújt ez lehetőséget a visszaélésszerű jogalkalmazásra?
Részlet a válaszából: […] ...a megoldásnak, de valójában, ha csak egy ajánlat érkezik be, és már az első ajánlat megfelel az ajánlatkérőnek, nem túlzottan komplex a beszerzés tárgya, úgy érthető, hogy az ajánlatkérő nem kíván szükségtelenül tárgyalni.(Kéziratzárás: 2021. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.
1
2
3
24