42 cikk rendezése:
1. cikk / 42 Konzorciumi tag kiválása
Kérdés: A Kbt. 35. § (7) szerint: "A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével." Mi a gyakorlati elvárás, illetve mi a módja annak, hogy az ajánlatkérő felé jelezzük valamely konzorciumi tag kiválását? Mikor vagy milyen eljárási cselekmény indításával lehet ezt megtenni? A kiválás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével, valamint egy új – a fennmaradó tagok közti – konzorciumi megállapodás benyújtása szükséges? Vagy egyéb kommunikációval is lehet az ajánlatkérő felé jelezni a kiválást?
2. cikk / 42 Alkalmasság vizsgálata egyedi művészeti alkotás beszerzése esetében
Kérdés: Tárgyalásos eljárást szeretnénk lefolytatni egyedi művészeti alkotás (festmény) elkészítésére egy kiválasztott művésszel. Ennek előzménye, hogy egy neves szakemberekből álló szakmai zsűri kiválasztotta azt a művészt, akit a benyújtott munkái alapján megfelelőnek ítélt a festmény elkészítésére. Van-e erre lehetőség a Kbt.-ben? Továbbá szükséges-e a felkérni tervezett művész műszaki és szakmai alkalmasságát vizsgálni az eljárásban a zsűri döntésére tekintettel?
3. cikk / 42 Konzorciumi tag kiválása
Kérdés: A Kbt. 139. § (1)-(3) bekezdései alapján helyes-e azon értelmezés, miszerint konzorcium esetén a konzorciumi tag a konzorciumból nem léphet ki pusztán azon az elven, miszerint üzleti megfontolásból nem érdeke a konzorcium tagjának lenni, kizárólag a személyében bekövetkező jogutódlás esetén szűnhet meg a konzorciumi tagsága? Helyes-e azon értelmezés, mely szerint konzorciumi megállapodásban nem köthető ki érvényesen a konzorciumi tag kizárása, amennyiben a tag tevékenysége, működése a közbeszerzési szerződés teljesítését pénzügyi vagy szakmai szempontból veszélyezteti, tekintettel a tagok egyetemes felelősségére?
4. cikk / 42 Ajánlattétel holdingstruktúrában
Kérdés: Amennyiben közös ajánlattevők azonos holdinghoz tartoznak, de szeretnék a többi céget is igénybe venni, abban az esetben feltétlenül kapacitást biztosító szervezetek lesznek-e, és kell-e EEKD-t is benyújtaniuk, vagy sem?
5. cikk / 42 Kategóriák külön-külön versenyeztetése élelmiszer-alapanyag beszerzésénél
Kérdés: Élelmiszer-alapanyag beszerzésénél egy vagy több kategóriát érdemes jelölni, amikor meghirdetjük? Esetleg részekre kellene inkább bontani a beszerzést?
6. cikk / 42 Szakember bevonásával kapcsolatos alkalmassági feltétel előírási módjának jogszerűsége
Kérdés: Jogszerű-e az olyan alkalmassági feltétel előírása, amellyel az ajánlatkérő elsődlegesen a névjegyzékbe bejegyzett szakember bevonását követeli meg, emellett azonban lehetőséget teremt a névjegyzéken kívüli, de a névjegyzékbe kerüléshez szükséges végzettséggel és gyakorlati idővel rendelkező szakember elfogadására is?
7. cikk / 42 Létszámra vonatkozó alkalmassági minimumkövetelmény előírhatósága takarításszolgáltatás beszerzésénél
Kérdés: Intézménytakarítás tárgyában kiírt közbeszerzési eljárásban előírhat-e az ajánlatkérő olyan alkalmassági minimumkövetelményt, hogy az ajánlattevőnek a korábbi három év mindegyikében legalább 150 fő fizikai állománnyal kell rendelkeznie, vagyis hogy az ajánlattevőnél ennyi legyen az éves átlagos statisztikai állományi létszám?
8. cikk / 42 Kapacitásbiztosító teljesítésbe bevonásának feltételei fenntartott közbeszerzésnél
Kérdés: Alkalmassági feltétel igazolására megbízási szerződéssel vonnánk be magánszemélyt a teljesítésbe. Az eljárás védett szervezetek részére van fenntartva. A védett műhely státusz a megbízási szerződéssel kapacitásnyújtóként bevont magánszemélyre is vonatkozik? Vagy csak akkor vonatkozik rá is, ha például egyéni vállalkozó?
9. cikk / 42 Korábbi érvénytelen jelentkezést beadó csatlakozása a DBR-be
Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszerben a részvételi szakaszban érvénytelen részvételi jelentkezést benyújtó jelentkező a DBR fennállása alatti időszakban a későbbiekben csatlakozhat-e újból a rendszerhez új részvételi jelentkezés benyújtásával? Például, ha a részvételi szakaszban nem volt referenciája, de a DBR kétéves fennállása alatt alkalmassá válik, nyújthat-e be újabb részvételi jelentkezést úgy, hogy a rendszer felállításakor kiadott összegezésben érvénytelen részvételi jelentkezőként szerepelt?
10. cikk / 42 Alkalmassági követelmény előírhatósága nemzeti rezsimben
Kérdés: Szükséges-e indokolnom, ha a 115. § szerinti eljárás esetében nem írok elő alkalmassági követelményt?
