Becsült érték felmérése és az indikatív ajánlatkérés

Kérdés: A becsült érték felméréséhez minden esetben kötelező indikatív ajánlatok bekérése egy közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően?
Részlet a válaszából: […] ...a becsült érték. A Kbt. példálózó jelleggel alkalmazható módszerként említi az indikatív ajánlatok bekérése mellett a beszerzés tárgyára vonatkozó, arra szakosodott szervezetek által végzett piackutatást, igazságügyi szakértő igénybevételét, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Építési beruházás beszerzése keretmegállapodással

Kérdés: Lehet-e építési beruházást keretmegállapodásban beszerezni, és ha igen, akkor mire lehet ajánlatot tenni?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodás elvileg alkalmas arra, hogy pél­dául karbantartási feladatok elvégzésére szerződjön az ajánlatkérő egy vagy több szolgáltatóval, akik a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján akár közvetlen megrendeléssel vagy újraversenyeztetéssel juthatnának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Aránytalanul alacsony ár indokai

Kérdés: Aránytalanul alacsony ár esetében mit kell indokolni? A részletes ártáblázatot, opciót, vagy csak az árat?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő azt kívánta jelezni, hogy számára kizárólag a mammográf készülék nettó ajánlati ára bír jelentőséggel, a beszerzés tárgyát a mammográf készülék képezi, az opciós tételek nem."A vizsgálat során tehát nem irányadó, hogy az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Árlista hibájának javítása

Kérdés: A bontást követően észleljük, hogy a részletes árlistánkba hibás tétel került. Két tételt felcseréltünk, azaz az egyik nagyon magas, a másik nagyon alacsony lett. A két termék árát más-más mennyiséggel kellett kalkulálni, tehát a csere a teljes ajánlati árat is változtatja. Nem a mérték érdekes, mert nem különösebben fontos a két termék, hanem az elv. Lehet ezt javítani? Milyen módon? Ha az egyik tétel így marad, aránytalanul alacsony lenne az ár. Javíthatjuk ezt a szerződés aláírása után?
Részlet a válaszából: […] ...megadása:– nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és– annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Hiánypótlás kizártsága

Kérdés: Az új Kbt. szerint mi az, ami nem hiánypótolható?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a felvilágosítás megadása: nem járhat a 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Ajánlati ár indokolatlanul alacsonynak minősítése

Kérdés: Az ajánlatkérő álláspontja szerint az ajánlati árunk indokolatlanul alacsony, ezért felvilágosítást kért. A beszerzés tárgyához kapcsolódó iparágban véleményünk szerint az általunk megadott ár teljesen reális. Milyen szempontok alapján dönt úgy az ajánlatkérő, hogy egy megadott ár indokolatlanul alacsony?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő kötelezettsége az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokolás kérése – ha az a becsült értéktől több mint 20 százalékkkal alacsonyabb -, emiatt az ajánlatkérő egyedi mérlegelését nagymértékben befolyásolja ez a kötelezettség....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján nehezen eldönthető, hogy a Kbt.egybeszámítási szabályai miként alkalmazhatók. Feltételezzük ezért, hogyhasonló tárgyú szolgáltatásbeszerzés nem történt ebben az évben, és jelenlegúgy tűnik, nem is fog. Feltételezzük továbbá, hogy egy szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

-Tervezői összeférhetetlenség a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Az eredeti, 2003. évi CXXIX. törvény 10. §-ának (6) bekezdése szerint az "...összeférhetetlenség nem áll fenn azzal a személlyel vagy szervezettel szemben, aki vagy amely a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy egyéb műszaki tervdokumentáció elkészítésében részt vett". Ez az előírás kikerült a Kbt.-ből a törvény módosításával. Úgy kell érteni ezt a módosulást, hogy a kiviteli, engedélyezési tervek készítésére vonatkozó felhívásra sem lehet ajánlattevő, közös ajánlattevő vagy 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni tervezett alvállalkozó a műszaki tervet készítő szervezet vagy személy?
Részlet a válaszából: […] Igen. A törvény vonatkozó rendelkezésének módosítása miattkifejezetten összeférhetetlennek minősül a közbeszerzési ajánlattételszempontjából az a személy vagy szervezet, aki/amely az építészeti vagy egyébműszaki tervdokumentáció elkészítésében részt vett. Ennek az az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

A 2/2006. IM rendelet kitöltési utasításának értelmezése

Kérdés: A 2/2006. IM rendeletben lévő nyomtatványok a több részre tehető ajánlat esetén csak egyet engednek bejelölni, a következők szerint: ajánlat tehető egy részre, egy vagy több részre, továbbá valamennyi részre. Kérdésem az, hogy hogyan értelmezendő a kitöltésre vonatkozó utasítás?
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban egy példával világítunk rá a megoldásra. Amennyiben az ajánlat tárgya, kivitelezés ésminőségbiztosítás és az ajánlatkérő függetlenül szeretne az egyestevékenységekre ajánlatot kérni, úgy egy részre tehető ajánlat. Ha az ajánlattárgya tervezés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Tanulmányterv készítőjének összeférhetetlensége

Kérdés: Összeférhetetlen-e a kiviteli terv elkészítésére kiírt eljárásban az az ajánlattevő, aki korábban ugyanannak az eljárásnak (beszerzésnek) a tanulmánytervét készítette el?
Részlet a válaszából: […] ...elkészítése során vagy azeljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg azeljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdaságitevékenységet végző gazdálkodó szervezet (érdekelt gazdálkodó szervezet),illetőleg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.
1
2