Beszerzési tárgyak elkülöníthetősége

Kérdés: Ajánlatkérőnek minősülő szervezet pénzügyi lízing keretében kíván gépet beszerezni. A gép becsült értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt, a futamidő során fizetendő kamat azonban nem. Megteheti-e ebben az esetben az ajánlatkérő, hogy csak a gépet közbeszerezteti, a lízinget nem (a lízingcéget a gép közbeszerzésének lezárulta után választja ki), különös tekintettel arra, hogy a lízing futamideje során az ajánlatkérő minden kifizetést a lízingcég számára teljesít?
Részlet a válaszából: […] ...definiálása ebben a formában megdől. A beszerzési tárgyat elsősorban szolgáltatásként kell értelmezni, függetlenül attól, hogy a beszerzés tárgyának megszerzése olyan pénzügyi konstrukcióban történik, mely nem leválasztható az áruról, hiszen a tulajdonjog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Ajánlati ár indokolatlanul alacsonynak minősítése

Kérdés: Az ajánlatkérő álláspontja szerint az ajánlati árunk indokolatlanul alacsony, ezért felvilágosítást kért. A beszerzés tárgyához kapcsolódó iparágban véleményünk szerint az általunk megadott ár teljesen reális. Milyen szempontok alapján dönt úgy az ajánlatkérő, hogy egy megadott ár indokolatlanul alacsony?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő kötelezettsége az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokolás kérése – ha az a becsült értéktől több mint 20 százalékkkal alacsonyabb -, emiatt az ajánlatkérő egyedi mérlegelését nagymértékben befolyásolja ez a kötelezettség....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Beszerzett anyagok egybeszámítása

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság in house szerződés keretében kapta meg egy uniós támogatásból megvalósuló projekt kivitelezési feladatait. A gazdasági társaság a projektből bizonyos építési beruházási feladatokat alvállalkozókkal végeztet el, ezeket az alvállalkozókat közbeszerzési eljárás keretében választja ki. Az építési beruházás más részeit azonban saját maga végzi el, ezzel kapcsolatban pedig jelentős anyagköltsége merül fel. A beszerzett anyagok jellemzői: rendkívül heterogének, jellemzően nem szerezhetők be egyetlen gazdasági szereplőtől, értékük egyenként nem haladja meg az árubeszerzés közbeszerzési értékhatárát, összesen azonban igen. A kérdés, hogy a beszerzett anyagok értékét közbeszerzési szempontból egybe kell-e számítani? A beszerzett anyagok ugyan nem hasonlóak egymáshoz, ugyanakkor egy projekt keretében kerülnek felhasználásra, egy helyszínen.
Részlet a válaszából: […] ...a gazdasági és műszaki funkció egységét kell figyelembe venni, másrészt nem lehet olyan árukat és szolgáltatásokat beleérteni a beszerzés tárgyába, melyek a megvalósításhoz nem szükségesek. Esetünkben egy építési beruházásról van szó, melybe nem ért bele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Vételi opció a közbeszerzésben

Kérdés: Mit értünk a közbeszerzésben vételi opció alatt?
Részlet a válaszából: […] ...eltéréssel -, ebben az esetben a teljes mennyiségre vonatkozik.A kérdésre irányadó, Kbt. 7. § (1) és (2) bekezdése alapján a közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Beruházások egybeszámítása

Kérdés: Ha a megrendelő ugyanazt az építési tevékenységet (épületenergetikai korszerűsítés: fűtésszerelés, hőszigetelés, nyílászárócsere) szeretné megrendelni, ugyanazon forrásból, akkor az eltérő helyrajzi számon (esetleg másik településen) lévő építmények esetében egybe kell-e számítani a beruházásokat?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény a részekre bontás tilalma mellett kifejezetten az építési beruházásokra vonatkozóan segítséget nyújt a kérdés megválaszolásához az alábbiak szerint:– az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a teljes beruházásért járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Eljárás közbeszerzési eljáráson kívül bekért ajánlat közbeszerzési értékhatárt elérése esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő által megállapított becsült érték nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, emiatt közbeszerzésen kívül kér több árajánlatot – a szerződéses feltételek ismertetésével együtt. Hogyan kell eljárnom, ha a beérkezett ajánlatok közül legalább az egyik értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt? Véleményem szerint vagy be kell bizonyítania az ajánlatkérőnek az értékhatárt meghaladó ajánlatot adókról, hogy az ajánlatuk az általában kért vagy kínált áraknál irreálisan magasabb árakat tartalmaz (amit az ajánlatkérőnek nem kell figyelembe vennie a becsült érték meghatározásakor), vagy közbeszerzési eljárást kell lebonyolítania akkor is, ha van az értékhatárt el nem érő ajánlata is. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő kötelessége a beszerzési tárgy becsült értékét úgy megállapítani, hogy az a Kbt.-ben foglal­taknak megfelelő legyen. A piacon kért legmagasabb ár vizsgálatára feltétlenül szükség van a becsült érték megállapítása során. Amennyiben az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Tervezési szolgáltatások egybeszámítása

Kérdés: Hogyan kell a különféle tervezési szolgáltatásokat egybeszámítani a Kbt. 18. §-ának (2) bekezdésére tekintettel? Hogyan értelmezzük a műszaki-gazdasági funkcionális egység fogalmát a tervezési szolgáltatások esetében? A korábbi gyakorlat szerint a szolgáltatás hasonlósága alapján egybeszámítottuk az adott évben jelentkező valamennyi magasépítési tervezési szolgáltatást. A Közbeszerzési Hatóság részekre bontás tilalma alkalmazásához kiadott útmutatója azt írja, hogy a szolgáltatások esetében nem a hasonlóság a vizsgálat elsődleges szempontja, hanem az egy közös cél, vagyis ugyanazon építési beruházáshoz kapcsolódó valamennyi tervet (engedélyes, kiviteli), még ha ezek elkészítése nem is egy időben merül fel, egybe kell számítani. De ha egy adott évben több különböző építési beruházáshoz kell kiviteli terveket beszereznem, amelyek nyilvánvalóan nem egy közös cél megvalósítását szolgálják, akkor e tervezési szolgáltatások becsült értékét a szolgáltatás hasonlósága miatt már nem kell egymással egybeszámítani?
Részlet a válaszából: […] Először is felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kbt. 2013. júniusi módosítása (a módosított rendelkezések 2013. július 1-én léptek hatályba) megszüntette az ún. egybe­számítást. Helyette a részekre bontási tilalmat vezette be – megjegyezzük, a közbeszerzési irányelvek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Egybeszámítási kötelezettség hasonlóság okán

Kérdés: Egybe kell-e számítani hasonlóság okán az alábbi eszközök beszerzését: terepjáró, számítógép, telefonközpont, vízhatlan ruha, építési eszközök (talicska, gumicsizma), generátor, mobil gát stb., tekintettel arra, hogy a beszerzési tárgyak különbözőek ugyan, de a beszerzés célja ugyanaz? (A beszerzési tárgyak egybeszámítva elérik a nemzeti értékhatárt.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2013. július 1-jén hatályba lépett legutolsó módosítása megváltoztatta az egybeszámítás eddigi szabályait. A módosítást a 2013. évi CXVI. törvény tartalmazza.Az új szabályok a következők:– tilos a törvény vagy a törvény Második Része alkalmazásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Közbeszerzési terv módosítása

Kérdés: A július 1-jétől hatályos Kbt. alapján kell-e módosítani az év elején elkészített közbeszerzési tervet? A hatályba léptető rendelkezések erről nem szólnak.
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a becsült érték szabálya elsősorban logikájában változott, ezért nem feltétlenül szükséges annak változtatása.Az új egybeszámítási szabály a módosítás értelmében a következő.Tilos a törvény, vagy e törvény Második Része alkalmazásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Egybeszámítás a Kbt. módosítását követően

Kérdés: A módosítás az egybeszámítási szabályokat jelentősen megváltoztatta: többek között ilyen az egyidejűség – amit az ajánlatkérő az éves tervhez tudott kötni – figyelmen kívül hagyása. Az ajánlatkérőnek folyamatosan kell beszerezni bizonyos árukat a tevékenysége ellátásához. Az eddigi gyakorlat szerint a szerződések lefedték a teljes időt, és nem feltétlenül naptári évre szóltak. Az egybeszámítást elvégezhetjük-e úgy, hogy a beszerzés évében összeszámoljuk valamennyi szerződés értékét az igény felmerülésétől függetlenül?
Részlet a válaszából: […] Az új szabály gyakorlatilag elveti az egybeszámítás logikáját, és a részekre bontás tilalmával új szemléletet próbál meghonosítani a hazai közbeszerzésben. Ennek lényege, hogy a cél a részekre bontás elkerülése, ha az annak érdekében történik, hogy az ajánlatkérő nem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.