28 cikk rendezése:
1. cikk / 28 A FAKSZ tevékenységi köre
Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
2. cikk / 28 Bírálóbizottsági tagok tiszteletdíjának egybeszámítása
Kérdés: Az ajánlatkérő tervpályázati eljárást kíván lefolytatni, melyhez a bírálóbizottsági tagként nemzetközileg is elismert műszaki és a beszerzés tárgya szerinti szakembereket kíván megbízni. A munkaviszonyban történő alkalmazást nem támogatja az ajánlatkérő, azonban a megbízási szerződés keretében történő díjazásuk összege előreláthatólag meghaladja a nettó 15 millió forintot. Ebben az esetben arra van-e lehetőség, hogy a tagok díjazását külön-külön szakmacsoportonként számolja az ajánlatkérő (pl. külön az építész, a tervpályázat tárgyát képező szakmai, jogi, pénzügyi szakértelem mellett)? Ugyanis a projekt nagyságára tekintettel több azonos végzettségű tag lesz (pl. 4 fő építész, 3 fő múzeumszakmai). Amennyiben nem lehetséges, úgy a munkaviszonyban történő foglalkoztatáson kívül milyen jogszerű megoldás alkalmazható ebben az esetben?
3. cikk / 28 Becsült érték megállapítása eltérő polgári jogi jogviszonyok esetén
Kérdés: Nem volt lehetőségünk egy kollégát azonnal felvenni, és átmenetileg megbízási szerződéssel foglalkoztattuk. A harmadik hónap végén munkaszerződést kötöttünk vele. Egybe kell-e számítani az éves bérével a megbízási szerződést, vagy az időközben határozatlanná váló munkaszerződésének a négy évét kell alapul venni a becsült érték megállapításánál?
4. cikk / 28 Összeférhetetlenség építési beruházások esetében
Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
5. cikk / 28 Alvállalkozó gépjárműbeszerzésnél
Kérdés: Ha a közbeszerzés tárgya gépjármű szállítása, és a gépjárművet az ajánlatkérő vizsgáztatva kéri átadni, akkor a vizsgáztatást végző céget 10 százalék alatti alvállalkozóként meg kell-e jelölnöm az ajánlatomban?
6. cikk / 28 Összeférhetetlenség értelmezése
Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
7. cikk / 28 Bírálóbizottság összeférhetetlensége
Kérdés: Az önkormányzat ingatlanügyeit a város megbízásával egy korlátolt felelősségű társaság bonyolítja le. Működési költségeit az önkormányzat biztosítja, melynek 10 százaléknál több más forrásból származó saját bevétele van. Az önkormányzat uniós pályázaton nagy összeget nyert építési beruházásra. Fenti korlátolt felelősségű társaság szeretne indulni bizonyos részekben a közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként. Kérdésem, hogy az önkormányzat képviselő-testületéből delegált Közbeszerzési Bíráló Bizottság (Közbeszerzési Szabályzat szerinti) összeférhetetlen-e ebben az esetben, mivel saját cégről van szó? A bizottság egyik tagja a kft. felügyelőbizottságának elnöke.
8. cikk / 28 Ajánlattevő összeférhetetlenségi nyilatkozata
Kérdés: Mi alapján kötelezheti az ajánlatkérő az ajánlattevőt arra a nyilatkozatra, hogy vele szemben nem állnak fenn a Kbt. 10. §-ának meghatározott összeférhetetlenségi okok?
9. cikk / 28 Tervezői, kivitelezői összeférhetetlenség
Kérdés: A cégünket 10 százalék feletti alvállalkozóként megjelölő társaság 2009-ben nyertes lett egy közbeszerzési eljáráson belül együttesen kiírt tervezési és kivitelezési pályázatnak. A tervezési munkák egy része olyan létesítmények kiviteli tervdokumentációjának az elkészítését is tartalmazta, amely abban az eljárásban nem került kivitelezésre, megvalósításra. Az általuk elkészített kiviteli tervdokumentációk egy része alapján, 2010-ben az ajánlatkérő további létesítmények megvalósítását kívánja nyílt közbeszerzési eljáráson megpályáztatni. Mivel a Kbt. 10. § (6) bekezdésének a jelenleg hatályos rendelkezésre történő módosítása az indoklás szerint kifejezetten azt a lehetőséget kívánta kizárni, hogy "a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy műszaki tervdokumentáció elkészítésében részt vevő személy az építmény kiviteli tervének beszerzésére irányuló eljárásban is részt vehessen", arra kérjük válaszukat, hogy az összeférhetetlenségi előírások figyelembevételével a társaság (mellyel továbbra is annak alvállalkozójaként kívánunk együttműködni), a további – részben általa tervezett – létesítmények kivitelezési munkáira vonatkozó közbeszerzési eljáráson részt vehet-e? Válaszukban kérjük, hogy részünkre szíveskedjenek megadni a törvényi hivatkozást is!
10. cikk / 28 Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség
Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: - Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? - Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? - Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? - Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
