Dinamikus beszerzési rendszer létrehozása

Kérdés: Létrehozható-e új DBR azonos ajánlatkérő tekintetében, ugyanazon tárgyban és feltételekkel abban az esetben, ha korábban már felállított rendszer részvételi szakasza lezárult, azonban az ajánlattételi szakaszban konkrét közbeszerzési eljárás során nem valósítja meg valamennyi – a DBR létrehozására vonatkozó felhívásában szerepeltetett – kategóriát, mivel a részekre bontást kizárta a részvételi felhívásban? Amennyiben igen, akkor a folyamatban lévő ajánlattételi szakasz (konkrét közbeszerzési eljárás) lezárását megelőzően jogszerűen megteheti az ajánlatkérő? A DBR létrehozása esetén milyen részletezettségűen kell megadni a közbeszerzés tárgyát, abban az esetben, ha az ajánlatkérő kategóriákat határoz meg? A DBR létrehozását követően, a konkrét beszerzési igény felmerülésekor (ajánlattétel megküldése) van-e lehetősége az ajánlatkérőnek a beszerzés tárgyát, teljes mennyiségét úgy meghatározni, hogy az adott esetben több kategóriát is érint? Amennyiben a DBR létrehozása során a műszaki szakmai alkalmasság nem kategóriánként került meghatározásra – a Kbt. 106. § (4) bekezdésében foglaltakkal ellentétben –, mit tehet az ajánlatkérő a részvételi szakasz lezárását követően?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő létrehozhat több DBR-t, ezzel leginkább saját feladatát nehezíti meg. Amennyiben a probléma az, hogy az egyes kategóriákhoz más-más alkalmassági követelményt rendelt, úgy valóban gondot jelent, hogy az egyes kategóriák vonatkozásában más-más ajánlattevői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Nemzeti elbánást kizáró ok részvételi szakaszban

Kérdés: Egy dinamikus beszerzési rendszer felállítására irányuló közbeszerzési eljárásban vennénk részt. Az ajánlatkérő a részvételi szakaszban vizsgálni akarja a nemzeti elbánásra vonatkozó kizáró okot, és a részvételi jelentkezésben nyilatkozatot kér a megajánlani kívánt áru származási helyére, valamint arra, hogy nem ajánlunk olyan árut, amely vonatkozásában nem kell nemzeti elbánást biztosítani. A részvételi szakaszban lehet vizsgálni a nemzeti elbánás elvét?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 74. § (2) bekezdése olyan kizáró okokat tartalmaz, amelyek nem kötelező kizáró okok, és az ajánlatkérő dönt az adott kizáró ok alkalmazásáról. Mindkét kizáró ok szorosan kapcsolódik a Kbt. 2. § (5) bekezdésében foglalt nemzeti elbánás alapelvhez, miszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Uniós finanszírozású projekt megjelölése DBR-ben

Kérdés: Cégünknél, egy adott beszerzési tárgyban megtörtént a DBR felállítása. Ezt követően az ajánlattételi részben lehetséges-e olyan EU által finanszírozott projekt esetében ajánlatot kérni, amely nem lett az első részben definiálva? Ugyanis ezt az információt a DBR felállításakor az előírás szerint meg kell adni. Illetve, ha nem EU-s (hanem pl. állami) finanszírozású projektről van szó, abban az esetben is ugyanaz az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés releváns, hiszen egy DBR felállítása messze túlmutat egy adott projekten, ugyanakkor amennyiben az ajánlatkérő alkalmazni kívánja az érintett DBR-t más beszerzéseire is, úgy jogos, hogy azokat egyenként nem szükséges felsorolnia, hiszen azt a felhívás nem igényli. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

FAKSZ bevonása a DBR második részébe

Kérdés: Mikor/milyen esetben kell a DBR 2. (ajánlattételi) szakaszában felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nem foglalkozik részletesen a DBR esetében történő bevonási kötelezettségről. Egyedül a keretmegállapodással kapcsolatban tartalmaz felmentő szabályt, azaz a második részben közvetlen megrendelés esetében nem kötelező tanácsadót bevonni. Mivel a DBR esetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Dinamikus beszerzési rendszerben együttműködési megállapodás a részvételre jelentkezőkkel

Kérdés: Ajánlatkérőként szeretnénk felállítani egy dinamikus beszerzési rendszert 3 évre. Van arra lehetőség, hogy valamiféle együttműködési megállapodást kössünk a rendszerbe felvett részvételre jelentkezőkkel, amelyben vállalják, hogy a dinamikus beszerzési rendszer szabályait a 3 év alatt betartják?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszer esetében a meghívásos eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a speciális szabályok mellett. A részvételi szakasz a szerződés teljesítésére alkalmas részvételre jelentkezők kiválasztására irányul, de míg a meghívásos eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Fordított bírálat dinamikus beszerzési rendszerben

Kérdés: Alkalmazhatom-e a fordított bírálatot a dinamikus beszerzési rendszer második részében?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 81. § (4) bekezdés első mondata szerint nyílt eljárásban az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezhet úgy, hogy a bírálatnak az aránytalanul alacsony ár vagy költség vizsgálatára vonatkozó részét az ajánlatok értékelését követően végzi el. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Részvételi dokumentumok tartalma dinamikus beszerzési rendszer esetén

Kérdés: Ajánlatkérőként dinamikus beszerzési rendszer felállítására szeretnénk indítani egy közbeszerzési eljárást. A részvételi szakaszhoz kapcsolódó közbeszerzési dokumentumok részeként ki kell adnunk a szerződéstervezetet, amely az ajánlattételi szakaszra vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszer a meghívásos eljárás szabályain alapul, a vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 106-107. §-ai, valamint a Kbt. 82-84. §-ai tartalmazzák.A Kbt. 107. § (2) bekezdése alapján a dinamikus beszerzési rendszer felállítására irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

A kiegészítő tájékoztatás észszerű határideje

Kérdés: A DBR-ben vannak olyan ajánlattételi szakaszaink, melyekben 10 nap az ajánlattételi határidő, ahol esetünkben az ajánlattételi határidő lejárta előtti 4. munkanapig kérdezhetnek az ajánlattevők, mi pedig a 3. munkanapig válaszolunk. Ezt fokozatosan alakítottuk ki, jellemzően ezt alkalmazzuk. De milyen szabályok alkalmazása megengedett, helyes, ha hosszabb az ajánlattételi határidő?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az észszerű határidő az irányadó ebben az esetben. Valójában a kérdés az, hogy ez hátrányos helyzetbe hozza-e az ajánlattevőket, amennyiben új információhoz jutnak, és emiatt nem fognak tudni időben reagálni. Ha ez nem áll fenn, nem a beszerzési tárgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Kategóriák külön-külön versenyeztetése élelmiszer-alapanyag beszerzésénél

Kérdés: Élelmiszer-alapanyag beszerzésénél egy vagy több kategóriát érdemes jelölni, amikor meghirdetjük? Esetleg részekre kellene inkább bontani a beszerzést?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő arra számít, hogy többféle élelmiszer-alapanyagot több szállító is fog tudni szállítani, úgy egy darab egységes élelmiszer-alapanyag alkalmassági feltétel előírásával határozhatná meg a műszaki, szakmai alkalmasságot. Így a későbbiekben nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Vészhelyzeti közbeszerzési kormányrendelet alkalmazhatósága

Kérdés: Önkormányzatként alkalmazhatom-e vészhelyzetre hivatkozással a Kbt.-től eltérő kormányrendeleti szabályokat, és ha igen, akkor ez vonatkozik-e a már korábban megkötött keretszerződésemre, valamint kötelező-e arra alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] 2022. szeptember 19-én, a Magyar Közlöny 152. számában jelent meg a közbeszerzési eljárás veszélyhelyzeti eltérő szabályairól szóló 357/2022. kormányrendelet (Vészhelyzeti közbeszerzési Korm. rendelet).A Vészhelyzeti közbeszerzési Korm. rendelet eltérésre ad lehetőséget a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.
1
2