Közszolgáltató ajánlatkérő által alkalmazandó jogszabályok építési beruházás esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő közszolgáltató minőségben lefolytatott építési beruházásánál (tervezés és kivitelezés együtt), amennyiben ellentmondás van a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. kormányrendelet és a 322/2015. kormányrendelet között, akkor az előbbi alkalmazandó, tekintettel arra, hogy az speciális rendelkezéseket tartalmaz? Konkrét esetben, ha közszolgáltató minőségben kerül lebonyolításra a tervezés és kivitelezés tárgyú eljárás, és az eljárás becsült értéke meghaladja az uniós értékhatárt, abban az esetben figyelmen kívül hagyható a 322/2015. kormányrendelet 14. § (3) bekezdése, tekintettel a 307/2015. kormányrendelet 7. § (3) bekezdésére?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatá­sok közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet 14. § (3) bekezdésében az alábbiak szerint rendelkezik: Ha a közbeszerzés becsült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Ajánlattételi határidő meghatározásakor irányadó becsült érték

Kérdés: A 322/2015. kormányrendelet 14. § (3) bekezdése alapján, az ajánlattételi határidő meghatározása során az eljárás becsült értékét, vagy az egybeszámított becsült értéket kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatá­sok közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet 14. § (3) bekezdése, melyre a kérdés is utal, az alábbiak szerint szól:Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Eljárási információk nyilvánossága

Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy az ajánlatkérő egyes esetekben nyilvánossá teszi az eljárással kapcsolatos információkat, más esetben pedig nem? (Ha például a 115. § szerinti az eljárás, akkor utóbbi esetben nem is jutok hozzá az információhoz.) Felkérhetjük-e az ajánlatkérőt arra, hogy tegye közzé a 115. § szerinti eljárás dokumentumait, hogy legalább lehetőségünk legyen tájékoztatni az érintett ajánlattevőt a szándékunkról, ha indulni szeretnénk?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő döntése, hogy milyen adatokat hoz nyilvánosságra olyan módon, hogy érdeklődés jelzése nélkül is elérhető legyen az információ. Arra is lehetőség van, hogy az ajánlatkérő "depublikál"-ja az adatot, ha a későbbiekben úgy dönt, hogy mégsem szeretné azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások vonatkozásában több jogszabály is tartalmaz változásokat a kérdésben jelzett időponttól, az alábbiak szerint:Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Kbt. 115. §-a szerinti eljárás építési beruházások esetén

Kérdés: Építési beruházások esetén hogyan változtak meg a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 115. § módosított (1) és (2) bekezdései, valamint az új (6) és (7) bekezdése irányadók a kérdésben.A törvény 115. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a háromszázmillió forintot, az ajánlatkérő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Szerződéskötés lehetősége kizárólag becsült értéket meghaladó ajánlatok beérkezése esetén

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlatkérő a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban négy ajánlattevőnek küldött ajánlattételi felhívást, tekintettel arra, hogy az igénybe venni kívánt szolgáltatás becsült értéke 17,4 millió forint volt – ami az előző évi azonos szolgáltatás tényleges költségek alapján került meghatározásra –, azonban a beérkező érvényes ajánlatok mindegyike meghaladta a 18 millió forintot, és a szükséges fedezet egyébként ajánlatkérő általi kiegészítéssel biztosítható? Köthető a nyertessel ilyen esetben szerződés?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben az ajánlatkérő hibásan határozta meg a beszerzés becsült értékét. Ezt a helyzetet azonban nem lehet kezelni a közbeszerzési értékhatár negligálásával. Amennyiben négy ajánlattevő meghívására csak 18 millió forintot el nem érő becsült értékű beszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Értékhatárt meghaladó ajánlat a Kbt. 122/A. §-a szerint lefolytatott eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő piackutatási jelleggel három ajánlatot kért be a közbeszerzés megindítása előtt. Mindegyik ajánlat 25 millió forint alatt volt. Erre tekintettel a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárást folytatta le, három kkv-tól kért be ajánlatot. Az egyik ajánlattevő 26 millió forint értékű ajánlatot tett. Lehet-e ezt az ajánlatot érvényteleníteni a magas ár miatt? Vagy eleve elő kellett volna írni, hogy ha valamelyik ajánlat ajánlati ára meghaladja a 25 millió forintot, akkor az érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nemzeti eljárásrendre vonatkozó szabályai az alábbiakat tartalmazzák a 122/A. § alkalmazhatósága tekintetében.Ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonötmillió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Elektronikus árlejtés alkalmazhatósága

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazására minden esetben lehetőség van?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus árlejtésre vonatkozó szabályokat a 257/2007. kormányrendelet tartalmazza az alábbiak szerint:– elektronikus árlejtés azokban az eljárásokban, amelyekben a közbeszerzési törvény az elektronikus árlejtés alkalmazását lehetővé teszi, az ajánlatkérő által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Kizárólagos "kkv-részvétel" közösségi rezsimben

Kérdés: Uniós értékhatárnál kikötheti-e az ajánlatkérő, hogy a beszerzésen csak kkv indulhat?
Részlet a válaszából: […] Ma már sem közösségi, sem nemzeti rezsimben nincs lehetőség csak kis- és középvállalkozások meghívására. A korábbiakban volt erre lehetőség, azonban a Kbt. 122/A. §-ának módosításával az ajánlatkérőnek "lehetőleg, különösen" van lehetősége mikro-, kis- vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Ajánlat benyújtása elektronikus formában 2013. július 1-je után

Kérdés: A Kbt. július 1-jétől hatályos szövege szerint egy papíralapú ajánlati példány kérhető, és előírható az elektronikus másolat beadása is. Ezzel a CD-s példány nem az ajánlatkérő általi formai követelmény lesz, hanem a Kbt. teszi lehetővé. Így viszont a 74. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő kivételt már nem kell rá alkalmazni, vagyis ha nem nyújtja be az ajánlattevő CD-n az ajánlatát, akkor az érvénytelen. Ugyanakkor ki kell rá írni a hiánypótlást is. Viszont ha az egyetlen ajánlati példányt beadta az ajánlattevő, akkor hogyan kérhetem a hiánypótlást a CD-re? Az ajánlatkérőtől nem viheti el a példányt szkennelni, az ajánlatkérőnél pedig nem biztos, hogy megvannak a feltételek a szkennelésre. Mi ilyenkor a helyes eljárás? Szükséges-e speciális feltételeket biztosítani az ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] A kérdés életszerű, és lehetőséget biztosít az elektronikus másolattal kapcsolatos jogszabályi feltételek ismertetésére.A Kbt. az alábbiak szerint fogalmaz, amikor a papíralapú példánnyal mindenben megegyező elektronikus másolati példány benyújtását teszi lehetővé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.
1
2
3
6