Túl magas ár vizsgálata felvilágosításkéréssel

Kérdés: A Kbt. szeptemberi módosítása alapján ajánlatkérőként a túl magas ár miatt is eredménytelenné nyilváníthatjuk a közbeszerzési eljárást, de előtte kérdeznünk kell a nyertes ajánlattevőtől. Ebben az esetben is árindokolást kell kérni a túl magas ár miatt, hasonlóan az alacsony árhoz?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2023. szeptember 1-jén hatályba lépett módosítása új eredménytelenségi ok alkalmazásának lehetőségét határozta meg. Az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (1) bekezdés h) pontja alapján akkor is eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha az értékelés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Aránytalanul alacsony ár nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Építési beruházásra vonatkozó nemzeti, nyílt eljáráson indultunk, ahol a második legjobb árat adtuk. Szerintünk a nyertes ajánlattevő ára nagyon alacsony, de az ajánlatkérő nem vizsgálta az árat, és a céget hirdette ki nyertesnek. Tudunk előzetes vitarendezést indítani az ajánlatkérő döntése ellen?
Részlet a válaszából: […] Az aránytalanul alacsony ár vizsgálatára vonatkozó szabályok eltérőek uniós és nemzeti eljárásrend esetében. Míg uniós eljárásrendben indított közbeszerzési eljárások során az ajánlatkérő köteles indokolást kérni a Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján, addig ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata nemzeti rezsimben

Kérdés: A D. 400/2022. döntés alapján kérdezem: nemzeti rezsimben kell vizsgálnom az aránytalanul alacsony árat mint ajánlatkérő, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] Induljunk ki a Kbt. hatályos általános szabályából nemzeti rezsimben, mely szerint az aránytalanul alacsony ár vizsgálata nem kötelező, mindez az ajánlatkérő döntése. Erről nem szükséges előre tájékoztatnia az ajánlattevőket, azaz a bírálat során döntheti el, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

"Nulla" ár kezelése az ajánlatban

Kérdés: Egy előadáson azt hallottam, hogy van olyan EUB-döntés, mely szerint a nulla árat is el kell fogadni az ajánlatban. Ennek van-e bármilyen alapja?
Részlet a válaszából: […] A téma vélhetően a C-367/19. számú EUB-döntés kapcsán merülhetett fel, azonban az érintett ügy üzenete ennél bonyolultabb.A hivatkozott döntés szerint a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 5. pontját úgy kell értelmezni, hogy e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CXVI. törvénnyel életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Árlejtés alkalmazhatósága

Kérdés: Már minden eljárás esetében lehet árlejtést alkalmazni? Korábban – az irányelvek szerint – nem így volt.
Részlet a válaszából: […]  Az új Kbt. valóban liberálisan közelít az árlejtéskérdésköréhez, és nem veszi figyelembe az irányelvek megszorító szabályait.Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és aszolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésieljárásainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.