Szerződés távol lévők között közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződés távol lévők között jöjjön létre, és ha igen, milyen szerződéskötési módok megengedettek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződéssel szemben nem csupán tartalmi elvárásokat fogalmaz meg, hanem szigorú alakszerűségi követelményt is támaszt. A jogszabály szerint ugyanis eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Szerződő felek közös ajánlattételnél

Kérdés: Konzorcium ajánlattevő esetén a szerződésben minden konzorciumi tagnak szerepelnie kell-e szerződő félként, és alá kell írnia azt, vagy elegendő, ha csak a konzorciumot és a képviseletében eljáró tagot jelölik meg a szerződésben, és csak ő írja alá azt? Hogyan értelmezendő a Kbt. 124. §-ának (1) bekezdése?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 124. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint fogalmaz a szerződés aláírásával kapcsolatban.Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) – közös ajánlattétel esetén a nyertes szervezetekkel (személyekkel) – kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Tanúsítványok benyújtásának formája

Kérdés: A Kbt. előírja, hogy az igazolások csak eredetben vagy hiteles másolatban nyújthatók be a közbeszerzési eljárásban. Mit kell igazolás alatt érteni ebben a vonatkozásban? Például: CE-, ISO-minősítés elfogadható-e másolatban, tekintve, hogy ezek inkább tanúsítványnak, mint igazolásnak minősülnek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmezésében valamennyi igazolás kizárólag eredetben, avagy közjegyző által hitelesített másolatban nyújtható be egy adott közbeszerzési eljárásban. Amennyiben az ajánlatkérő például pályázati feltételként írja elő azt, hogy az ajánlattevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.