Ajánlatkérő elállási joga

Kérdés: Ha az ajánlattevő szerződésszegése olyan súlyos a szerződés teljesítésének időszakában, hogy az a beszerzés meghiúsulásával jár, elállhat-e az ajánlatkérő a szerződéstől, vagy csak akkor, ha erre az esetre a szerződésben kifejezetten kikötötte az elállás jogát? És ha joga van erre, mit tehet a beszerzés mielőbbi folyamatossá tétele érdekében?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán utalunk a 2630. kérdésre adott válaszra. Aszerződés teljesítésével, megszűnésével kapcsolatos kérdéseket ugyanis aszerződésnek magának kell rendeznie. Amennyiben bizonyos kérdéseket nyitva hagya szerződés, akkor mögöttes jogként nem a Kbt.-t kell felütni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Erőforrás-szervezettel kapcsolatos gyakorlati problémák

Kérdés: A következőkben az erőforrás-szervezetekkel kapcsolatban tennék fel kérdéseket. 1. A Kbt. meghatározása szerint az erőforrás-szervezet az, amely a teljesítéshez erőforrást biztosít, de nincs bevonva a teljesítésbe. Erőforrások az anyagok, gépek, energia, szellemi erőforrás. Tehát erőforrás-szervezetnek tekinthető a bérmunkásokat és gépeket bérbe adó cég, megbízott szakértő? 2. Jól értelmezem, hogy a 71. § (1) bekezdés c) pontja alapján kötelező az ajánlattevőnek felsorolni az összes erőforrás-szervezetet, függetlenül az értékhatártól és attól, hogy az alkalmasság igazolásánál az ajánlattevő támaszkodik-e rá vagy sem? 3. Az ajánlatkérő szolgáltatást szeretne megrendelni, és ehhez az alkalmassági feltételek között elő­írta, hogy a teljesítéshez bizonyos géppel kell rendelkeznie az ajánlattevőnek. Az ajánlattevő bérelné ezt a gépet, és az alkalmasságát ezzel igazolná. De mivel a bérbeadóval nem áll fenn a Ptk. szerinti többségi befolyás, a 4. § 3/E alapján nem támaszkodhat rá. A józan ész és a korábbi törvény szerint el lehetne fogadni, mert az alkalmasságnak is megfelel, és tudná teljesíteni a feladatot. De mi történik, ha a versenytárs emiatt jogorvoslatért fordul a DB-hoz?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 4. §-ában az alábbi definíciókat olvashatjuk:– 2. alvállalkozó: az a szervezet vagy személy, amely aközbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében azajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt;– 3/D. erőforrást nyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Alkalmassági feltétel biztosításának módja

Kérdés: Az ajánlattevő biztosíthatja-e az alkalmassági kritériumot úgy, hogy a kiírás szerinti gépet bérli, és igazolja pályázatában, hogy nyertessége esetén az adott gépre a teljesítési időszak teljes tartamára bérleti szerződést köt harmadik személlyel?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához az ajánlatkérő igényéből kellkiindulni. Az ajánlatkérő nem írhatja elő, hogy csak saját géppel állhatajánlattevő ajánlatkérő rendelkezésére, azaz eleve lehetőség van a gépbérlésére, amelynek igazolása az ajánlatban elegendő kell, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Szerződés melletti nyilatkozatok

Kérdés: Ha például építési beruházás teljesítéséhez az ajánlattevő nem alvállalkozóként, hanem csak eszköz (gép) -bérleti jogviszony keretében vesz igénybe más szervezettől erőforrást, kell-e kötelezettségvállalási nyilatkozatot bekérni a meglévő bérleti (vagy más) szerződése mellett?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, hogy a gépet biztosítószervezet valóban "más szervezetnek", vagy esetleg alvállalkozónak minősül-e.Az elhatároláshoz a Kbt. alvállalkozói definíciójából kell kiindulni. A törvény4. §-ának 2. pontja szerint: alvállalkozó az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Árubeszerzésre, kivitelezésre, szolgáltatásra irányuló közbeszerzési eljárás formája

Kérdés: Önkormányzatunk intézményeinél világítás-korszerűsítést kíván megrendelni. Piackutatás során találkoztunk olyan lehetőséggel, hogy a kivitelező saját pénzeszközéből finanszírozná a korszerűsítést, az így felszerelt lámpatestek az ő tulajdonában maradnak. Az önkormányzat a korszerűsítés finanszírozását 10 éves időtartamra vállalhatja (áramdíj-megtakarításból), és a lejárat után az akkori érték bizonyos százalékáért a tulajdonába kerülnek a lámpatestek. A teljes bekerülés összege a becsült érték alapján nemzeti értékhatár alatti, egyszerű eljárás keretében kerülhetne meghirdetésre. Milyen formában lehet a közbeszerzési eljárást kiírni (árubeszerzés-kivitelezés-szolgáltatás), és a Kbt. milyen szabályozását alkalmazhatnánk ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] Ez az Európában igen gyakran alkalmazott megoldásgyakorlatilag lízingkonstrukció, amely áll egyrészt szolgáltatásból, másrésztárubeszerzésből. A Ptk.-tól, illetve a lízing szabályozásáról elszakadva, aKbt. szerint kell tehát leegyszerűsítenünk a kérdést. Több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.