36 cikk rendezése:
21. cikk / 36 Számítógép- és szoftverbeszerzés egybeszámítása
Kérdés: Ebben a költségvetési évben számítógépeket szeretnénk vásárolni. Továbbá a már meglévő számítógépek egy csoportjához speciális szoftvereket (például AutoCAD). A nemzeti közbeszerzési értékhatár megállapításához egybe kell-e számítani e vásárlásokat?
22. cikk / 36 Közbeszerzési kötelezettség lejárt szerződés és továbbszámlázás esetén
Kérdés: Az egyik mobilszolgáltató céggel a szerződésünk lejár ebben az évben. Az éves kifizetésünk nettó 15 000 000 forint, de ebből továbbszámlázzuk a dolgozóink magánbeszélgetéseit, mely több mint kétharmada az eredeti összegnek, tehát a tényleges költés értékhatár alatt marad. Szükséges-e közbeszerzési eljárást lebonyolítanunk?
23. cikk / 36 162/2004. Korm. rendelet alkalmazása vízjogi engedélyt nem igénylő, valamint meglévő műtárgyat érintő építési munkák esetében
Kérdés: Jellemzően vízjogi engedélyt nem igénylő építési munkákra (például engedéllyel rendelkező létesítmény rekonstrukciója), melyek elérik a közbeszerzési értékhatárt, hogyan vonatkozik a 162/2004. Korm. rendelet? És ha egy projektben új – vízjogiengedély-köteles és meglévő – műtárgy rekonstrukciójára pályázunk, melyek összesen az egybeszámítás miatt elérik a közbeszerzési értékhatárt, hogyan vonatkozik a munkákra a kormányrendelet?
24. cikk / 36 Fedezetkezelő bevonásának időpontja
Kérdés: Ha 2010-ben több építési beruházást is tervezünk, és látjuk, hogy összevonva meghaladja, de egyenként nem a 90 milliós értékhatárt, akkor már mondjuk az első 5 milliós nettó költségű közbeszerzésnél be kell vonni a fedezetkezelőt? Vagyis minden esetben (itt is) érvényesül az egybeszámítási szabály?
25. cikk / 36 Egybeszámítási kötelezettség építési beruházásoknál
Kérdés: Mit jelent az egybeszámítási kötelezettség a gyakorlatban építési beruházás esetében? Például, ha az önkormányzat 2009 júniusában közbeszerzési eljárást (általános egyszerű eljárást) folytatott le építési beruházás keretében utak felújítására (értéke nettó 16 millió forint), és 2009 októberben egy újabb utca felújítását szeretné elvégeztetni (kb. nettó 4 millió forint), akkor már ez a beruházás is a közbeszerzés hatálya alá fog esni?
26. cikk / 36 Időarányos érték megállapítása a közbeszerzési kötelezettség vonatkozásában
Kérdés: A törvény egyes fejezetei, illetve részei szerinti nemzeti értékhatárok fennállásának időponti elkülönítésével (március 31. és április 1.) az egyes időtartamokra időarányos értékmegállapítás vonatkozik-e a közbeszerzési eljárások lefolytatásának kötelezettségére?
27. cikk / 36 Házon belüli beszerzések a gyakorlatban
Kérdés: Házon belüli beszerzés vizsgálatához kérjük a segítségüket. Kérdésünk a Kbt. 2/A. §-a alkalmazhatóságának megítélésével kapcsolatos. Egy önkormányzat 200 millió forintot nyert uniós forrásból iskolájának felújítására és korszerűsítésére. A beruházást az általa alapított, önálló jogi személyiségű önkormányzati gazdálkodási intézményével kívánja megvalósítani. Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonosa ennek az intézménynek, amely ellátja a többi intézmény fenntartását, karbantartását, a városüzemeltetési feladatokat, valamint kis részben vállalkozási tevékenységet is folytat. Az intézmény éves költségvetési bevételének több mint 90 százaléka a képviselő-testület által is jóváhagyott önkormányzat részére végzett feladatok, tevékenységek ellenértéke. Úgy ítéljük meg, hogy a Kbt. 2/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel teljesül, mert az egyedüli alapító önkormányzat képviselő-testülete az intézmény felett a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően is egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik. A következő kérdésekre kérjük válaszukat: 1. A megvalósítandó beruházás vonatkozásában alkalmazható-e a Kbt. 2/A. §-a, melynek értelmében a beruházás megvalósítására kötendő megállapodás a Kbt. szerint nem minősül két egymástól független fél közötti visszterhes szerződésnek, s így nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni? Válaszukban vegyék figyelembe azt a tényt is, hogy a megvalósítandó önkormányzati beruházás nem szorosan vett közfeladat, illetve közszolgáltatás. 2. Amennyiben az 1. pontban feltett kérdésünkre a válasz az, hogy a házon belüli építési beruházás megvalósítható, akkor az intézmény, amely mint helyi önkormányzati költségvetési szerv a Kbt. 22. § (1) bekezdés d) pontja alapján önmagában is ajánlatkérő, hogyan járhat el? - Ha 10 százalék (20 millió forint) fölötti a beszerzendő szolgáltatás mennyisége, le kell-e a Kbt. szabályai szerinti közbeszerzési eljárást folytatni? Ha igen, akkor a becsült érték számításánál az önkormányzati vagy az intézményi értékeket kell-e egybeszámítani? - Az építési beruházás anyagszükségletét, illetve az árubeszerzéseket – ha azok becsült értékei az egybeszámítás alapján meghaladják a közbeszerzési értékhatárt – az intézménynek közbeszerzési eljárással kell-e beszereznie?
28. cikk / 36 Nettó ár figyelembevételének esete
Kérdés: Egyik utóbbi számukban megjelent véleményükkel nem teljesen értek egyet, kérem ezért szíves válaszukat az alábbi kérdésre. Költségvetési szerv szolgáltatásra kér ajánlatot, amelynek értéke ugyan nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, de az egybeszámítási szabályok miatt egyszerű eljárás lefolytatására kerül sor. Az Önök szerint nyertesnek számító (legalacsonyabb) nettó árra a vállalkozó 20 százalékos forgalmi adót számol, az azt követő legjobb ajánlat alanyi mentes, ezért a bruttó ára alacsonyabb, mint a legalacsonyabb nettó árat ajánlóé. (Az értékelés szempontja a legalacsonyabb ajánlati ár volt, nem nevesítve, hogy bruttó vagy nettó, de valamennyi értéket meg kellett adni). Véleményem szerint a Kbt. egyik alapelve szerint (közpénzek ésszerű felhasználása) a nyertes az, aki felé a legkisebb a költségvetési szerv kifizetési kötelezettsége, a Kbt. 57. § (2) bek. a) pont szerinti megfogalmazás – "a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" – is ezt mondja. A nettó árat akkor kell figyelembe venni, ha a közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét vizsgáljuk (35. §). Jól értelmezem?
29. cikk / 36 Központosított közbeszerzéshez önként csatlakozó saját hatáskörben lebonyolított beszerzése
Kérdés: A "Levelekben" láttam a központosított közbeszerzés/önként csatlakozás témát, melyhez kapcsolódóan felmerült, hogy az önként csatlakozónak nem kötelező a rendszeren keresztül vásárolnia, tehát lebonyolíthatja magának is a beszerzést, de nem a kötelezettek szabályai szerint, hanem szabad döntési helyzetben. Tehát ha úgy dönt az önként csatlakozó, hogy saját hatáskörben bonyolítja le a beszerzést, akkor a Kbt. szabályai szerint jár el, ha a becsült érték/egybeszámítás/stb. alapján nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, azért nem folytat le eljárást? Jól gondolom?
30. cikk / 36 Tanácsi javaslat betartása a közbeszerzési terv készítésekor
Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzési terv elkészítésekor nem javasolja a becsült érték megjelenítését. Ennek betartása ugye nem kötelező? És a honlapra közzététel?
