Referenciamegfelelőség megítélésének alapja

Kérdés: Ha a felhívás szerint az elmúlt három év szállításait kell referenciával igazolni, elegendő-e, ha csak az elmúlt egy év szállításairól állíttatjuk ki az igazolást, amennyiben a kért referenciamennyiséget az utóbbi egy évben teljesítettük?
Részlet a válaszából: […] Igen, mivel az alkalmassági követelménynek megfelel, így nincs indoka az ajánlatkérőnek hiánypótoltatnia, hiszen az igazolás tartalma alapján ítélhető meg a referencia megfelelősége. Az elmúlt három év keretidőszak, melyre nem feltétlenül kell vonatkoznia a referenciának,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Kapacitást biztosító bevonása mérleg szerinti eredmény igazolására

Kérdés: Bevonható-e kapacitást biztosító, amennyiben nem árbevételt, hanem mérleg szerinti eredményt kell igazolni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiak szerint teszi lehetővé általános értelemben – akár a pénzügyi alkalmasság vonatkozásában is – kapacitást biztosító szervezet bevonását:A 65. § (7) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Felhívás feladásának időpontja a referencia bemutatásának kontextusában

Kérdés: Ajánlattevőként a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti referencia elkészítésénél a felhívás feladásától visszafelé számított 3 évben teljesített referenciát kell feltüntetni. Mi számít pontosan a felhívás feladásának?
Részlet a válaszából: […] A kérdés elsősorban az alkalmassági követelmények igazolása során releváns, hiszen a hirdetmény feladásától visszafelé számított időszak alatt teljesített referenciát szükséges bemutatni az eljárás során az ajánlattevőnek.A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Környezetközpontú irányítási rendszer meglétének igazolási módjai

Kérdés: Az ajánlatkérő ISO 14001 szabvány szerinti vagy azzal egyenértékű környezetközpontú irányítási rendszer meglétét igazoló érvényes tanúsítvány másolatát kéri, vagy a minőség biztosítása érdekében tett intézkedések leírását (ez utóbbi esetben szükséges igazolni azt is, hogy – a gazdasági szereplőnek fel nem róható okokból – nem volt lehetősége az említett tanúsítványt az előírt határidőn belül megszerezni). Megteheti-e ezt, és ha igen, milyen időpontot kell itt figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. Korm. rendelet 21. § (3) bekezdésének g) pontja és 24. §-ának (4) bekezdése alapján nem csupán az ISO...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Rendkívüli helyzet miatti áfafizetési probléma bejelentése

Kérdés: Koronavírus miatt probléma van az áfafizetésünkkel. Ezt a körülményt mikor kell az eljárás során bejelenteni legkésőbb, mikor okozhat ez gondot? (A beszerzés tárgya árubeszerzés kis szolgáltatással együtt, tehát nem építési beruházás.)
Részlet a válaszából: […] Az adófizetésre vonatkozó kizáró ok az eljárás során csak akkor releváns, amikor a Kbt. 62. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott helyzet áll fenn. Ennek megfelelően az egy évnél régebben lejárt adótartozás eredményez kizárást az eljárás alól.A Kbt. 62....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban saját véleményünket rögzítjük az érintett esettel kapcsolatban, ismerve a jogorvoslati fórum, valamint az ajánlatkérő véleményét az érintett határozat alapján.A kérdésben jelzett ügyben a részajánlat tartalmi vizsgálata alapján a Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

EKR-ben és a TED-en való hirdetményfeladás időpontjának eltérése

Kérdés: Mit kell figyelembe venni, amikor az EKR-ben lévő hirdetményfeladás időpontja és a TED-en megjelenő hirdetmény feladásának időpontja eltér egymástól? (Esetünkben referencia miatt fontos a kérdés.)
Részlet a válaszából: […] A két időpont valóban eltérhet, sőt az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben maga az EKR által adott időpont korábbi is lehet, mint a TED-en történő feladás. A referencia igazolása vonatkozásában az alábbi szabályt kell figyelembe vennie az ajánlattevőnek (esetünkben most az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Kárigény érvényesítése konzorciummal szemben felelősségbiztosítás alapján

Kérdés: Közös ajánlattevők esetében összeadódhatnak-e a felelősségbiztosítások limitösszegei, együttes megfelelés formájában? Hogyan tudjuk a kárigényt érvényesíteni, ha két szerződőnk van, ahol egyetemleges a felelősség?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alkalmassági követelmény esetében lehetővé teszi az együttes megfelelést abban az esetben, ha a követelmények kizárólag egyenként vonatkoztathatók a gazdasági szereplőkre.A 65. § (6) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek a közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Szakember többlettapasztalatának értékelése hiánypótlást követően

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban előírták, hogy alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik legalább 1 fő, a 266/2013. kormányrendelet szerinti "MV-É-M" kategóriájú felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzéséhez szükséges, a kormányrendelet 1. melléklete IV./1. rész 4. pontjában meghatározott végzettséggel és gyakorlattal, vagy 1 fő, érvényes, a kormányrendelet 1. melléklete IV./1. rész 4. pontja szerinti "MV-É-M" kategóriájú felelős műszaki vezetői (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkező szakemberrel. A szakember többlettapasztalata (minimum 0, maximum 36 hónap) pedig értékelési részszempontként került előírásra. Továbbá az ajánlatkérő a Kbt. 71. § (6) bekezdésének második mondatára figyelemmel előírta, hogy ha a hiánypótlással az ajánlattevő az ajánlatban korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, akkor az ajánlatkérő kizárólag egy alkalommal fog újabb hiánypótlást elrendelni. Egy ajánlattevő a hivatkozott alkalmassági feltételre MV-É jogosultsággal rendelkező szakembert mutatott be 36 hónap többlettapasztalattal. Helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha a Kbt. fent hivatkozott rendelkezése alapján hiánypótlást rendel el az alkalmassági követelménynek való megfelelőség biztosítása érdekében? Ha igen, és az ajánlattevő bemutat egy új szakembert, aki rendelkezik MV-É-M jogosultsággal, és megajánl 36 hónap többlettapasztalatot, hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. azon rendelkezését, miszerint "(...) az ajánlatkérő az értékeléshez akkor is csak az általa pótolt szakember adatait veheti figyelembe, a hiánypótlás ilyenkor is csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását"? Figyelembe veheti-e az ajánlatkérő az értékelés során a nyilvánvalóan alkalmatlan szakember által bemutatott, nem releváns FMV-jogosultság birtokában végzett 36 hónap többlettapasztalatot az újonnan bemutatott alkalmas szakember tekintetében, aki rendelkezik a releváns 36 hónapos többlettapasztalattal? Tekintettel arra, hogy az alkalmassági követelménynek való megfelelőség érdekében hiánypótlás keretében pótolt új szakember bemutatása csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tények változását, tekinthető-e a pótolt szakember nem releváns többlettapasztalata 0 hónapnak az értékelés során?
Részlet a válaszából: […] Mivel az eredetileg benyújtott szakember tapasztalata nem volt megfelelő, így azt az ajánlatkérő nem értékelheti úgy, mintha megfelelő lenne csak azért, mert a többlettapasztalat mértéke megvan, még ha nem is felel meg tartalmilag a hirdetményben előírtaknak. A Kbt. 71....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Tervpályázati eljárást követő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szolgáltatás megrendelésére

Kérdés: Tapasztalatunk szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság szinte mindig engedi olyan esetekben a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, amikor egy tervezőt választ ki az ajánlatkérő, pedig többet is választhatna. Ennek az eljárásnak milyen jogalapja van?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. kifejezetten kitér arra az esetre, amikor hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható szolgáltatás megrendelése esetében, ha arra tervpályázati eljárást követően kerül sor. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásról szóló további szabályok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.
1
2
3
4