Alvállalkozó mint kapacitást biztosító szervezet igazolásai

Kérdés: Milyen dokumentumokat, igazolásokat kell benyújtanunk egy közbeszerzési eljárásban, ha az alvállalkozónk egyúttal kapacitást is biztosít számunkra az alkalmasságunk igazolására?
Részlet a válaszából: […] Kapacitás igénybevétele esetén alapvetően a Kbt. 65. § (7) bekezdésében előírtakat kell figyelembe venni az alábbiak szerint:"65. § (7) Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet vagy személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

FAKSZ bevonása a DBR második részébe

Kérdés: Mikor/milyen esetben kell a DBR 2. (ajánlattételi) szakaszában felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nem foglalkozik részletesen a DBR esetében történő bevonási kötelezettségről. Egyedül a keretmegállapodással kapcsolatban tartalmaz felmentő szabályt, azaz a második részben közvetlen megrendelés esetében nem kötelező tanácsadót bevonni. Mivel a DBR esetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Választható kizáró okok igazolása

Kérdés: Hogyan kell a választható kizáró okokat igazolni? Ki, milyen hatóság bocsát ki bármit a témában, figyelemmel arra, hogy az E-Certis sem segít, és nemcsak hazai, hanem külföldi igazolással kapcsolatban is felvetődik a kérdés?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett választható kizáró okok nem teljesen homogének. A Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja esetében az információ egy része akár elektronikus adatbázisokból is elérhető, a b) pont szakmai kötelezettségszegését nem tudja az ajánlatkérő ellenőrizni, a c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] Visszatérő kérdés a közbeszerzési eljárások kapcsán az ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége. Az ezzel kapcsolatos joggyakorlat gyökerei egészen az 1995. évi, első közbeszerzési törvényig nyúlnak vissza. Ez a jogszabály még csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Kapacitást biztosító bevonása mérleg szerinti eredmény igazolására

Kérdés: Bevonható-e kapacitást biztosító, amennyiben nem árbevételt, hanem mérleg szerinti eredményt kell igazolni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiak szerint teszi lehetővé általános értelemben – akár a pénzügyi alkalmasság vonatkozásában is – kapacitást biztosító szervezet bevonását:A 65. § (7) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása szempontjából először is annak van jelentősége, hogy maga a keretmegállapodás miként rendelkezik, kizárja-e, megengedi-e a jog­utódlást, avagy ezzel a kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik. Nyilvánvaló, hogy a felek jogviszonyában elsődlegesen maga a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Szerződés felmondásával kapcsolatos közzétételi kötelezettség

Kérdés: A szerződés felmondásával kapcsolatos közzétételi kötelezettségre vonatkozik a kérdésem. A Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe) – valamint ha azt a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály az egyes dokumentumok, adatok tekintetében kötelezővé teszi, az EKR-ben is – közzétenni a 9. § (1) bekezdés h)-i) pontjának, valamint a 12. § (1)-(5) bekezdésének alkalmazásával megkötött szerződéseket, a szerződéskötést, valamint a szerződésmódosításokat, a szerződés módosítását követően haladéktalanul. A Kbt. nem nevesíti, hogy a szerződés felmondását is közzé kell-e tenni, azonban a fenti hivatkozás értelmezhető úgy is, hogy a felmondás is szerződésmódosítás, tekintettel arra, hogy módosítja a meglévő szerződést (megszünteti azt).
Részlet a válaszából: […] Rendkívül életszerű a kérdés, hiszen a szerződés teljesítéséről is szükséges közzétenni tájékoztatót. Értelmezésünk szerint a Kbt. 43. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a teljesítésre vonatkozó adatok körében szükséges a szerződésszerű teljesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A Kbt. 25. §-ának (3) bekezdése alól speciális kivételt biztosít az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. Korm. rendelet 18. §-a. A Kbt. 3. §-ának 21. pontja alapján közbeszerzési dokumentumnak minősül a műszaki leírás, valamint a kiegészítő tájékoztatás is. A Fővárosi Bíróság 13.K.30.015/2010/55. számú ítélete indokolása szerint: "csak az adott közbeszerzéssel közvetlenül összefüggő előkészítő cselekmények, az adott eljárás felhívásának és dokumentációjának elkészítésében való közvetlen konkrét részvétel képezheti az összeférhetetlenség alapját". A tervezői közreműködési kötelezettség a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban járhat-e ezek alapján egyértelmű többletinformációval, tényleges versenyelőnnyel, összeférhetetlenséggel?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a tervezővel szemben abban az esetben biztosan nem áll fenn a továbbtervezésre, további tervek elkészítésére vagy a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárásban összeférhetetlenség, ha az ajánlatkérő a tervező által készített terveket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

A Kbt.-módosítás hatása folyamatban lévő szerződésekre

Kérdés: Az új jogszabály hatálybalépése hogyan érinti a már folyamatban lévő szerződéseket?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2020. évi módosításainak hatálybalépése a vonatkozó törvény szerint lépcsőzetes, melyet korábbi számunkban, a parlamenti szakaszra tekintettel még nem tudtunk pontosan meghatározni. A végleges időpontok: 2021. január 1., 2021. február 1. és 2021. július 1. A későbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 71. §-ának (4) bekezdése lehetővé teszi a cserét választható kizáró ok esetében, amennyiben azt az ajánlatkérő előírta.A Kbt. fenti rendelkezése alapján, ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.
1
2
3
10